Dugonics András: Az arany Pereczek : Szomorú történet öt szakaszokban / Irta Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Füskúti landerer Mihály költsgével és betőivel, 1790 (L.sz. Cs.Gy.829)

Iis AZ ARANY PERECZEK

. torn. Jutnak efzembe némely kérdéseim, és reájok Bátyáinaak feleletei. Ezekkel bizonyosban ki emelhetem magamat a' sárból. Fejedelmi Kis-aízfzonysága fem kérdezhet többet, mint msllyekre^ bátran meg-felelhetek.- Ugy tettfzik : hogy Mí ketten egy-forma Deákok vagyunk. HATODIK RÉSZ. APALIN JUL IÁN Á VA L. 7ernika, karján - fogva, ki - hozta magával APALINT, egy Katonás Kis-afzfzonyt. Ennek édes Attya LÓNYAI Iflvátiy FŐ - ílrázsa-meíler vala máfadik Rákóczi Györgynek, akkori Fejedelemnek, fzolgálattyában. Minekelőtte a' Lengyelek ellen imént, és azon Hadban el-vefzett, édes leányát Barcsai Ákósuak (ki akkor Hunyad' várát, úgy-mint FŐ-ifpány, igazgatta) gond - viseléfe alá ajánlotta. Megtettfzett Apalin V erikának - is. Ki-is annak fzép eízét, és ékes Termetét meg - kedvelvén , f maga mellé vette , úgy - mint ollyas társát, kivel , minden unalom nélkül, el - tölthette otthonos életét. Nyers volt a' befzédben Apalin, és igeu elmés. Nem külömben elég fzerelmesis. fía fzívét befzédgyébol ítélték - vólna-meg ; azt