Dugonics András: Az arany Pereczek : Szomorú történet öt szakaszokban / Irta Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Füskúti landerer Mihály költsgével és betőivel, 1790 (L.sz. Cs.Gy.829)

II, SZAKASZ. III

. RÉSZE. 97 DONGÓ : Tudgya a? Iften; hogy egy krajczár heverő pénzünk nincsen*) Nékem tudnom kellene-, mert Bíró vagyok. — Oh! Ha volna!.minden bizonnyal egy pénz hafzou néU kül od'-annók Macskád Mihályért, : c SCHELM A JER; Nem-is. .tudgyátok, hol lehetne fel-hajhéfzni a'többit? Î -ü DONGÓ ; Iften bizony! én femmi ollyas helyet éppen nem tudok. SCHELM A JER: Tehát: ha csak az Iften nem könyörül rajta; el - kelletik vefzni a fze* renosétlen Kincs-tartónak. KÁKA : Tekintetes Uram ! Nékem valami jutott efzembe. És ezt bizonyofsan azon Iftenem fúgta - meg, ki Macskád Mihályuak vefzt* tében nem gyönyörködik — A' mi Falunk mellett, más egy Falu vagyon. Ennek femmi fzántó földgye. ük a' mi Falúnknak két - ezer fo, Hatokat ajánlottak: ha egy közel-lévő Erdejeket ki-írtyuk; de úgy> hogy. a' Fa-is az ö fzámokra maradgyon. Hét fzámra harmincz munkásokat kértek. De mi tőllök három ezer forintot kévántunk ; ök.-pedig két-e^er öt-fzáz forintnál többet..,nem igértenek. Ezen múlt-el a dolog — Biró uram ! gyerünk haza. Jelentsük-meg e történetet feíves. embereinknek. Vegyük-fel azon említett pénzt előre. Én vagyok az első, ki magamra két uap-fzáraot vál. lalok. Fiam - is , Bandi, tenyeres - talpas legény, G 5 Erre