Dugonics András: Trója veszedelme / mellyet a régi vers szerzőknek írásaiból egybe szedett, és versekbe foglalt Dugonics András. – Posonyban : Nyomatott Landerer Mihály költségével és betüivel, 1774 (L.sz. Cs.Gy.828)

Trója veszedelmének második könyve : tudni-illik A Város meg-vétele, s el-pusztúlása

Harmadik Szakajz. Nijóltzadik Réfz. 163 Vallyon leíz - é , ezért a' ki bofzfzút állyon ? Vagy olly' fzer, 's orvofság, melly ebben haíznállyon? Jaj hogy fem tovább-is ennyi bú talállyon, Jobb inkább reám is fzörnyü halál fzállyon. Mert ha igaz, a mit egy bölts böltsen lele : Hogy a' meg-hitt jo társ az életnek fele, Mi hafzna éltemnek, ha életem' fele Meg- vált életemtől, 9s örökre el-kele£ Élni fem akarok ha félig köll élnem ; De jaj a' haláltól meg - is tsak köll félnem : Mert ha én egéfzlen meg-halok, úgy vélem Félig te fe élnél, ha tsak jol itélem. Hogy tehát legalább tsak félig-is élhefs, 'S az én el-eftemmel egéfzlen el-ne efs, Meg-hagyom éltemet én-is , de rám ne vefs, Ha más fogja éltem fonalát, és le - nyes. De mindazonáltal hallyain bár fzavadat, Mutasd-meg még egyfzer fzemélyed', 's magadat, Ne fajnáld azt tőlem, tsak hogy halálodat Tudgyam ki okozta véletlen forfodat. Mert bár e nagy főidnek bújt légyen gyomrába, Éppen a' mély poklok fetét barlangjába, Nem engedem ott'-is hogy légyen nyugtába, Diribról-darabra vagdalom voltába. KILEN-