Dugonics András: Trója veszedelme / mellyet a régi vers szerzőknek írásaiból egybe szedett, és versekbe foglalt Dugonics András. – Posonyban : Nyomatott Landerer Mihály költségével és betüivel, 1774 (L.sz. Cs.Gy.828)

Trója veszedelmének második könyve : tudni-illik A Város meg-vétele, s el-pusztúlása

d) Láad, III. Könyv, No. 103. 164 Trója Vefzedelmének Mdfodik Könyve. KILENTZEDIK RÉSZ. Felesége eló-adgya magát Eneásnak; el-befzélli ha• láldt, ys és Polixendnak fel- méfzárlását. Tgy végzém jajomat, illy' zokogáít tettem, JL 'S vefztett Hitvefemet im' így kefergettem, De nem léve az úgy, a mint reménylettem, Mert magát üzememre foha fem vehettem. Hanem a' mint innét megyek bús járáíFal, El-ijed a' Lelkem egy árnyék-látáíTal, 'S még jobban-is el-hal, hogy hozzám jutáfíal Fel-táttya a ízáját e* forma fzólIáíTal. Ne búsítsd feívedet keferült Hitvefem, Noha immár tőled örökre el-efem, Iíten akarattya, életem Kedvefem Hogy tőled el-válván üzemélyed' itt' lefem. Ne félly, nem lefzek én a gaz Dolopfoknak ( Venus menye lévén ) étlen Farkafoknak Pórázra vett rabja Mirmidonufoknak, Ofztán üzolgálója Görög Pokrótzoknak. Ne véld, nem vágta kard le - rázott teltemet, Nem-is hinté fegyver a főidre véremet, Hanem tealadtunkban fájdítván végemet, Ide tsámpáskottam , 9

s ki-adtam lelkemet. • Nints a büdös Stixnek kén-köves folytában, a) Teltemtől vált lelkem a' poklok allyában, Nints örömtöl meddő helyek' lakásában Végetlen röfz réteem a kénok' súllyában. Nem