Dugonics András: Trója veszedelme / mellyet a régi vers szerzőknek írásaiból egybe szedett, és versekbe foglalt Dugonics András. – Posonyban : Nyomatott Landerer Mihály költségével és betüivel, 1774 (L.sz. Cs.Gy.828)
Trója veszedelmének második könyve : tudni-illik A Város meg-vétele, s el-pusztúlása
114 Trója Vefzede îm ênek Mcífodik Könyve. Ha fzomjúságának el-oltását a' kút Adhattya, a' mellyböl fris víz tsurog, és fut, Tántorgó fzárnyával ö - is tsak oda jut Epedett Torkának de jó kortyot nem nyújt. Mert látván fzemélyét a víz tükörében Bánattyának okát fordíttya efzében Jndúl annál nagyobb keferve fzívében így nem kiván innya meg-ült fzép vizében. Hanem ha van kútból erefzkedett motsár, Mellynek ki-forrását egyelítette sár, A* fzomjú gerlitze annak vizéhez jár, Szomjúságát olto fzebb italt lelne bár. Ahoz erefzkedik bögy-apadt nyakával 'S még azt-is újjonnan zavarja orrával, Ügy öblíti fzáját ifzap italával, Tsapdosván oldalát le tsiiggö fzárnyával. Noha midőn a' nap enged éjtfzakának, 'S barmokat nyugtató fetét homályának, A' többi Gerlitzék egy mástól nem válnak Hanem a' zöld ágon tsendefségben hálnak, O fzegény nyögését akkor-is újjíttya, Gondos ohajtáfit akkor fe tágíttya, Hanem húlladozó fzárnyait indíttya, De bús tagotskáit nem könnyen mozdíttya. Alufzik-is , nem-is tsak fetreng álmában, Ide tova fordúl, törődik magában, Sem nyugfzik, fem vigyáz kétséges dolgában, Nints a hideg ellen előbbi lángjában, Refzked fagyos tagja meg-apadt bögyével, Erőlteti álmát fzeme bé-eílével, Gyakor a pillantás, és könyv özönével Feízül Izeme héjjá, s gördül a' fejével. Szél-
