Dugonics András: Trója veszedelme / mellyet a régi vers szerzőknek írásaiból egybe szedett, és versekbe foglalt Dugonics András. – Posonyban : Nyomatott Landerer Mihály költségével és betüivel, 1774 (L.sz. Cs.Gy.828)
Trója veszedelmének második könyve : tudni-illik A Város meg-vétele, s el-pusztúlása
114 Trója Vefzede îm ênek Mcífodik Könyve. Mint a Juh-akolban bé-tört éh Farka fok, Kiknek iirefségtöl rántzofodott hafok , Vagy ludak Jeregét térengetö fafok Úgy lótnak - futkosnak a Görög nyilafok. & föld mellyet böltsen fedet feketével A' tudós terméfzet fzép mederségével, Már édes Nemzetem' nagy vefzedelmével Pirosba öltözött ki-omlott vérével A' pufzta folyosón Trójának jófzágát, 'S fel-gyúlt Templomiból ki-vont vagyonságát Fenix, és UliíTes őrzik gazdagságát, Futkofsák fel-váltva a' Vár' fzögét-ágát. Egybe vadnak hordva az arany afztalok, Eziidel zomántzolt nagy terhii pohárok, Mezítelenek már a' kárpitos falok Kridaltól meddiiltek ízén - pörnyés ablakok. Gyémántal tsillagzó gazdag bárfony gúnyák, Mihelyt a' Görögök fzemeket rá húnyák Prédájokra edek, kik nem lévén túnyák, Azok hordásába dolgokat fem únnyák. Nagy pórázra fűzött keferült Afzfzonyok Jajgattyák edeket árva fzüz leányok, Ezek bú-banati éppen ollyan nagyok, Mint a' sós Tengerbe hányt és vetett habok. Édes nemzetemnek jaj nagy vefzedelme ! Ennek fzörnyüségén el-bódúl az elme, Hogy jól ki-mondhalTa nints annyi értelme, Mint fonta a Pogány Görög' győzedelme. így forog a Világ, mindent igy változtat, 'S a' kedves napoktól véletlen igy fofztat, Kedvetlen órákra, 's bús napokra ofztat, Végtére ezekhez halált-is ragafztat.
