Dugonics András: Trója veszedelme / mellyet a régi vers szerzőknek írásaiból egybe szedett, és versekbe foglalt Dugonics András. – Posonyban : Nyomatott Landerer Mihály költségével és betüivel, 1774 (L.sz. Cs.Gy.828)

Trója veszedelmének második könyve : tudni-illik A Város meg-vétele, s el-pusztúlása

Harmadik Szakafz. Harmadik Réfz. 149 ÖTÖDIK RÉSZ. El- vefzett Feleségének keresésére vifzfza menvén Eneás elsőben à

9 Házahoz ment, el-befzélli mi állapotba találta immár el-éget jófzágát. L

e-tefzem hát hamar a' Ceres halmára Szülőmmel Fiamat annak fzent dombjára, Vifzfza megyek ismét a' Város tájjára Hogy ha találhatnék még meleg nyomára. Fel-tévém magamban, hogy bár halálommal De ki-űzöm lelkét rá tanúit dárdámmal Annak, a' ki engem e fzörnyü kárommal Özvegységre hozott el-húnt Világommal Leg - elsőbb - is arra inalom magamat, A' melly ösvényeken mentem vólt útamat, Nézem-is fzem-hegyek fel-talált nyomomat Fordítván elöbnyi farkamra farkamat. Leg-kiíTebb zörgés-is ijefzti Szívemet, Rettenti ág-mozgás dobogó lelkemet, Sót a nagy tsendefség lázzafztya kedvemet, Refzkedteti rútúi az egéfz teltemet. Ha tán házunk felé talált útat venni, 'S annak rejtékibe el-dugódva lenni, Kezdék azért haza Sietséggel menni, Es ki - kereítében ezer próbát tenni. De ott' a' Görögség pufztító karjával Forgattya már magát Szál - fa dorongjával, 'S égetvén tetejét pattogó lángjával Visgállya Szeg-lyukát tüzesb haragjával U 3 Lát-