Dugonics András: Trója veszedelme / mellyet a régi vers szerzőknek írásaiból egybe szedett, és versekbe foglalt Dugonics András. – Posonyban : Nyomatott Landerer Mihály költségével és betüivel, 1774 (L.sz. Cs.Gy.828)
Trója veszedelmének második könyve : tudni-illik A Város meg-vétele, s el-pusztúlása
134 Trója Vefzede îm ênek Mcífodik Könyve. De én a' Katonát magamhoz hivatám, Szép fzóval, fok kintsel mind addig fartatám, Még fiamnak éltét vele meg - tartatám, Tsak hogy Páfztorink közt ötet el-dugatám. Ládd terhes lécemben hogy el-nem oltottam Párist hozott fáklyám', hanem égni hagytam, Ezzel a' Vár alá tüzemet fzitottam, 'S lafsú égte miátt igy fel - lobbantottam. De Anya az Anya, azt ki tagadhattya ? Szülötte halálát melly fziilö láthattya? Noha bár fiában vefztét találhattya Azt még-is jó fzível vefzni nem hagyhattya. De el-vefze még-is, söt fok fzám báttyával, Itt hagya éltemben még tsak egy húgával, Pallás Templomába bújt Polixenával : Mert nem torn a' Görög mit tett KaíTandrával. Tartsd - meg én Iftenem ez egy leányomat, Ha kivánod, hogy még éllyem világomat, Mert el-érem, tudom, én-is halálomat, Ha tőlem el-vefzed ez egy Magzatomat, E' vólt énekléfe ama' Gerlitzének , Szomorú nyögéfe epedt Gégéjének, Itt vólt Pihenéfe panafzló nyelvének, És fzakadt zapora' fzeme örvénnyének. HAR-
