Dugonics András: Trója veszedelme / mellyet a régi vers szerzőknek írásaiból egybe szedett, és versekbe foglalt Dugonics András. – Posonyban : Nyomatott Landerer Mihály költségével és betüivel, 1774 (L.sz. Cs.Gy.828)
Trója veszedelmének második könyve : tudni-illik A Város meg-vétele, s el-pusztúlása
Harmadik $zakafz. Első Réfz. 135 harmadik szakasz. Eneásnak utolsó dolgai, méglen a Várost örökre el-hagyta. ELSŐ RESZ. Miként akarta meg-ölni Eneás cí Görög Ilonát ; 's mit javafolt Enedsnak meg-jeknö Arnya. I gy léve Priamus nem várt halálának El-jötte, s fogsága hiv Hekubájának, Illy végre jutáfa tűz-ette Várának, Sok Királyt rémitö roppant Várofsának. Én mivel üzememmel láttam ez efetet, Reám az erös Félfz nagy rettenéft vetett, Az el-hagyott Atyám efzembe tétetett, Hitvefem, 's Magzatom el-nem felejtetett. £ • Környül nézem magam, Tárfim mind el - hattak , Kik is, vagy a tűznek fogára akadtak, Vagy az ablakokról le-felé buktattak, Igy ottan engemet tsak magamat hattak. Tekintek azomban a Pitvar' fzélére, 'S az ott épült Vefta Oltár' mellyékére, Hát látom Ilonát rejtékes helyére Dugogatni magát fetét közepére. Az