Dugonics András: Trója veszedelme / mellyet a régi vers szerzőknek írásaiból egybe szedett, és versekbe foglalt Dugonics András. – Posonyban : Nyomatott Landerer Mihály költségével és betüivel, 1774 (L.sz. Cs.Gy.828)
Trója veszedelmének második könyve : tudni-illik A Város meg-vétele, s el-pusztúlása
114 Trója Vefzede îm ênek Mcífodik Könyve. Mivel fzülöttemnek gyenge teftetskéjét Előttem ontád-ki piros véretskéjét, Szülőihez vágyó rémült Lívetskéjét Némává tetted már ki-dült nyelvetskéjét. Hazudfz ! Achillestöl bizony nem ízülettél, Hanem Orofz -leány téjjel neveltettél, Mellyedbe fzív helyett kemény értzet tettél Ha két fzemeiddel ezekre nézhettél. Nem illy vólt Achilles noha bár lehetett, Midőn Hektor fiam tőle meg-öletett, Szép fzavaim miátt mert arra vitetett, Vifzfza adta Teltét, midőn kérettetett. E' fzavát végezvén hamar lát dolgához, Veti réz dárdáját Pirhus pántzéllyához, De esvén karjának rezes karvafsához, Nem hathat fzívének el-vafalt tájjához. Ragadgya azomban Pirhus - is dárdáját, De előbb e' Lókra nyitogattya fzáját : Meg-látod hát, úgy mond, mély pokloknak tájját Ott keresd Achillest, nyisd-meg az ajtaját. Befzéld-el előtte fia dühödségét, És töle el-fajzott fzivem' vitézségét, Köfzörüld ellenem Atyám élefségét, Moll pedig dögölly-meg, 's lásd életed' végét. E' fzavai után nem kéfe fokáig, Meg-ragadgya haját, húzza a fiáig, 'S kevervén vérébe tetőtől talpáig, Nyárfollya oldalát kard-markolattyáig. Bámúl az ijedt vér refzkedö teliében, Keresgeti úttyát dobogó fzívében , De foká nem lévén meg-lukúlt öblében Bugyorog ki-felé, 's el-hül a' keblében. Egybe
