Dugonics András: Trója veszedelme / mellyet a régi vers szerzőknek írásaiból egybe szedett, és versekbe foglalt Dugonics András. – Posonyban : Nyomatott Landerer Mihály költségével és betüivel, 1774 (L.sz. Cs.Gy.828)
Trója veszedelmének második könyve : tudni-illik A Város meg-vétele, s el-pusztúlása
Máfodik Szakafz. Negyedik Réfz. 129 NEGYEDIK RÉSZ. Miként ölte-meg Pirbus elsőben Politest, az után pedig Priamust Politesnek AttyáL A zomba Polîtes Priamus Magzattya Öregségére lett nevendék rajzattya Szalad a' folyosón, nézi hol az Attya, Már-is sérült Tagját tsak alig bírhattya. Lehel nyelvetskéje pihegő fzájában, Sárgulnak rósái gyenge ortzájában, Dobog fzívetskéje fájlalt oldalában, Nints-is előbbi hang pápizó torkában. Utánna van Pirhus rezes lándsájával, Meleg nyomát üzi fzél-hordta lábával, Lobogo hajfzálit kapdofía markával Már-már feje' lágyát hasíttya kardgyával E' még-is fzegényke mind addig iigete, Mély nagy febe miátt a' meddig mehete, De mivel hogy tovább futni nem lehete, Apja előtt fel - dül, 's ki - megy lehelete. Forró méreg telé fzívét öfz Attyának, Szemlélvén el-eftét fzerelmes fiának, 'S noha már a' halál' torkába valának, Illy fzózattyát ejti el-el-falt fzavának. Néked az Iftenek (ha van az egekbe Hlyeket fzemlélö fzentség a mennyekbe ) Fizefsék-meg eztet, kérem, mindenekbe, Adgyák-meg jutalmad' az örök helyekbe. S Mivel
