Dugonics András: Trója veszedelme / mellyet a régi vers szerzőknek írásaiból egybe szedett, és versekbe foglalt Dugonics András. – Posonyban : Nyomatott Landerer Mihály költségével és betüivel, 1774 (L.sz. Cs.Gy.828)

Trója veszedelmének második könyve : tudni-illik A Város meg-vétele, s el-pusztúlása

Harmadik Szakafz. Harmadik Réfz. 113 NYÓLTZADIK RÉSZ. Miként ölte-meg Eneás a Görög Androgeost, és Görög ruhába öltözvén menő kárt tettek cé Görögökben. Ezzel Androgeos elönkbe nyomódik, Több Görög Táríival vigan ugrálódik, Hozzánk, ugy-mint képzelt Tárfokhoz, tolódik, 'S hogy nógaíTon jobban azon forgolódik. Mondván : hol jártatok ? mért hogy nem fiettek ? Rezünkbe már Trója, mért nem emberkedtek? Öl, fog, ront a Többi, tik tsak efzmélkedtek, Moft van a várt idö, moft ferénykedgyetek, Ezt mondá ; De látván hogy a' feleletünk Szája' ize fzerént nints a' mi fzót tettünk, Söt mint ellenségre fzemet merefzgettünk. El-bámul, vifzfza lép, 's el-inal mellettünk. Szinte úgy, mint mikor kígyóra találunk, A' tsipke-bokor közt egy lábbal rá állunk, Nem tudván mi létét, majd kétségre fzállunk, Tsak hamar lábunkat fel-kapván hátrálunk. Mi pedig bámúltát látván környül vefzfzük, Szerentsés próbánkat nagy örömmel tefzfzük, Siirün jár a' fegyver, foknak fejét vefzfzük, Út-vefztö félteken nagy tsatánkat tefzfzük. Inkább, 's meg-meg inkább a' hartz újitatik, Androgeos' hólta málfal toroltatik, Vágás , ütés, lövés , feb fzaporítatik , Mellyek közt az Iften sürün kiáltatik, Q Ennek