Dugonics András: Trója veszedelme / mellyet a régi vers szerzőknek írásaiból egybe szedett, és versekbe foglalt Dugonics András. – Posonyban : Nyomatott Landerer Mihály költségével és betüivel, 1774 (L.sz. Cs.Gy.828)
Trója veszedelmének második könyve : tudni-illik A Város meg-vétele, s el-pusztúlása
114 Trója Vefzede îm ênek Mcífodik Könyve. Ennek a' hegyes tör üti által májját Amannak a kard' hegy keresgeti fzáját, Némelly erővel-is okádgya páráját, Hogy foká ne húzza a halál' igáját. Látván hogy fzerentsénk' hajnala virrada, Korebus mi hozzánk illy forma fzot ada : Rajta a' Görögön, jó fzelünk támada, Mennyünk fuvallásán még meg-nem akada. Nofzfza tsak nagy hamar vefsük-le Gúnyánkat, Vegyük-fel Hólttakkal meg-tserélt Ruhánkat Adnak ök fegyvert-is, hajtsuk-el dárdánkat Vitézség, s ravafzság fzépítse munkánkat. Ezt fzóllván ruháját izibe le-tette, Es Androgeosnak Paifsát fel-vette, Fegyverével magát által övedzette, Réz forgós fifakját a' fejébe tette. A' többi legénység hafonlatos képpen Példáját követvén fel öltözik fzépen, Rifeus, és Dimas azt tselekfzik éppen, Üj ragadománnyal fénylenek egy képpen. E' hadi fortéllyal kéfzül oítromához, Várván a' fzerentsét addig probájához, Még az alkalmafság artzal ál dolgához, Ne hogy kapjon ofztán kopafz hátúllyához. Egy fzível lélekkel ellenség' kölkeit Meg újra nyakazzuk vér-fzopó ölveit, Haraggal gázollyuk rút büdös véreit, Poklok' fenekére üzzük gaz lelkeit. Rontunk fö-kaponyát agya - velejével, Szájba vert záb-fogok' egéfz feregével, Szikrát hány a' kardunk, tsorbás nagy refzével De hafznál tompája tagok' törésével. Sze-
