Dugonics András: A gyapjas vitézek : Másadik könyv / Írta Dugonics András. – Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötivel és költsgével, 1794 (L.sz. Cs.Gy.827)

i3 A' GYAPJAS VITÉZEK. ~ Tiz ezer fegyver-viselőmnél több niiitsen. Almosnak húfz Ezrede vagyon. Ha e' tüzet előbb éfzre-vehettem-vólna, még fzikrájában elnyomhattam volna. De lelkem' ismérete, más javára nent vágyódás békességben éltettek. Magam rőfjével mérvén magamat, mást-is magamhoz egyenlőnek lenni gondoltam, de meg-csalattattam. Csak fél-holnapig lehetne a' Scitháknak Özönjét meg-gátolni, úgy gondolom : hogy, mivel igazságunk vagyon, ha az ütközetben fzerencsések léfzünk, $ hadban-is leendünk. Mellettünk csatáznak- az Istenek-is. Már most Titeket a' Haza' fzeretetére, magatok' helyességére kérlek: adgyatok jó tanácsot, fzem-füllel vigyázzatok a birodalomra. Mondgyátok-meg végtére: mi tévők legyünk? Minek-utánna fzavait nem mondom el-végezte, hanem inkább igazi fajdalmának érzésével fel-indúltt gyötrelme azokat vele el-végeztette ; meg-állott fzomoruan. Hiúságának azon boldog idei jutottak efzebe , mellyekben semmi vifzontagságokat nem érzect; hanem magát a' Békességnek leg-fzebb gyümölcsével tápláltaMost, midőn a' nyugodalomra vágyna, és, valamint az égő fákja, magától el-kévánna-alumii, azt sajnállottá : hogy az Isteneknek ezen utóisó ajándékját a' fzerencse írígylené. A' Királynak ama' befzédgyét, az-útán könyv-hű.latásait látván amazok, kiknek tanácsot