Dugonics András: A gyapjas vitézek : Másadik könyv / Írta Dugonics András. – Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötivel és költsgével, 1794 (L.sz. Cs.Gy.827)

i3 A' GYAPJAS VITÉZEK. ~ Éta-király, kezéhez vévén Czirczének le­velét, tüstént Ideához mène, és mi tévők le­gyenek , okos tanácsosát kéré. Idéa már ennek­előtte-is (a'-mint mondám) Frikfzus ellen törvén, csak hamar azt javallotta : hogy meg-ölettessen. Ennek . halálát továbbra halafztani, nem volna tanácsos. Az erő idővel gyarapodna. A' bűn­nek büntetlensége a' gonofznak élefztője lenne. Ezekkel meg-győzettetvén Éta, Frikfzust négy fiaival egygyütt el-fogatta. És mind-egy­gyikét külőnössen le-is-záratta. Az ítélet e'eibe hnzattatván Frikfzus, min­deneket meg-vallott. Fejére ezen Ítéletet hoz­ták : hogy, magának ugyan keze, és feje le­csapattasson ; fiainak fzemei, attyának láttára, ki-tolassanak ; az-utan , kis hajóba tétetvén, a' vizek' és fzelek* kedvére erefztessenek. A' gyermekek igen nagy sírásba töltötték az egéfz éjtfzakát. Királyi módon, és talán a' királyságra-is neveltettek ez-elótt. Most illy keményen, minden hibájok nélkül, meg-bűn­tettetnek. Frikfzus, egéfz éjtfzaka, nem egye­bet tett; hanem el-kérvén az író fzerfzáinokat, maga' történeteit: honan vette eredetét? hogy hagyta-el Thébát ? hogy vefztette-el Hellet? hogy jött magájiossan Fázisba ? és más e' féle történeteket foglalt írásba. Regeire kelvén az idő, azt fiainak adta : arra intvén, hogy fzemek' világjok helyett meg-tartanák. Ha vele Görög­or-

Next

/
Oldalképek
Tartalom