Dugonics András: A gyapjas vitézek : Másadik könyv / Írta Dugonics András. – Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötivel és költsgével, 1794 (L.sz. Cs.Gy.827)
240 A' GYAPJAS VITÉZEK. I ' • ' , • nek. És, mivel ennek-előtte, miiiden-.íjÖ-téteínélkül, kedvelte a' Scithákat, most midőn a' Kolkisiaktól tartana , el - nem - múlatná azoknak fazékjok mellé való fzítást. Ugy tettfzett: mint-ha a' Fő-pap el-találta vólna az igazat. Tehát a Görögök közül némellyek , meg-vetvén a' Tanácsnokoknak idétlen itéletjeket, azt javallották: hogy, Fázisnak lakosai közül, tválafztanának-ki egy jó, hív és nagy okossagú Polgárt, és őtet Álmoshoz a' levéllel küldenék. Ha arról kérdeztetne : hol lennének Brómius, és az Akarnán? a' levelet úgy kellene ki-dolgozni, mintha mind-a'-kettőnek Fázisban maradása Scithiának nagy hafznára válna. Lehetne ki-gondolni némelly okokat, mellyek itt maradásokat ízükségesnek tettetnék. Ezen tanácsot hallván a' király, és vele egygyütt a' többiek, tüstént reá-állottak. Már-is arról kérdezősködtek, kit gondolnának a' Polgárok közíil ezen követségre leg-alkalmatossabbnak. De íme Medea, bizonnyára nagy méréfzséggel ( mellyben több vala talán a' vakmerőség, mint a' jó tanács) ellene mondott amazok' vélleménnyének, ezeket mondván tűzessen: Mi okra nézve vetekedünk , édes atyám, a' levélnek hordozója iránt ? Azon Akarnán, ki azt ide hozta, leg-jobban tudgya Scithia felé