Dugonics András: A gyapjas vitézek : Másadik könyv / Írta Dugonics András. – Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötivel és költsgével, 1794 (L.sz. Cs.Gy.827)

I. SZAKASZ. III. ÉRSZ. 13 nak. Oily fzeretettel viseltetnek hozzátok a' Menny-égiek, hogy a' meg-nyerettetéstől, a' le-omlástól éppen nem félhettek. A' te jóságod , érdemes Éta, arra hozta a' Fölségeseket, hogy egy gályát, tele Görögökkel, védelmezésedre rendeltek. Meg-látod azon bajnokokat ; és , ha a' gödöllyének vérét jól meg-fzemléltem, melly hamarjában ki-fzökött; meg-látod őket nem sok idő múlva. Midőn ezeket mondotta Eutelus , éfzrevette Jázon, hogy az ő gályájokról fzóllaiia, mellynek el-érkezését ezen időkre reméllhette. Hogy tőlle meg-ismértessen, azon kő-darabra, melly az ajtót ki-támafztotta, fel-állott, és a* Fő-papnak éppen ellenébe jött. Jázonnak fzeméllyét egyfzeriben éfzre-vették mind Eutelus , mind pediglen Medea. És Medeának ugyan, amannak el-rejtett ékessége , gyönyörű termete , és mindenéből ki - tetfzett méltósága tüstént fzemeibe ütközött. Abba-hagyván mindent, egéfzlen reá-bámúlt. Meg-vevő'dött fzíve. Maga se tudta, mi lelte. Meg-sajdította Eutelus Medeának meg-illetŐdését, és csudállotta fzemességét, hogy még a' fzolga-ruhából-is ki-látná a' nagyoktól nagyra fzületett Ifiat. Mind Jázonnak látására, mind Medeának maga' viselésére egéfzlen meg-hökkenvén Eutelus, egyfzeriben el-állította fzavát, és az egéfz templomot magára fordította. Sokáig,