Dugonics András: A gyapjas vitézek : Másadik könyv / Írta Dugonics András. – Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötivel és költsgével, 1794 (L.sz. Cs.Gy.827)
6 84 A' GYAPJAS VITÉZEK. más gondolatot efzébe : hanem, hogy fzertíiicsétlen, és minden üldözések' tárgyává ki-tétetett légyen. Olly kedvetlen léve az-után: hogy se Partéhofilus , se annak ajándékja nem' tettfzene. Ezt tüstént le-vecette válláról, és ágyára fel-akafztotta. Azon fzobája, mellyben lakozott, noha fzép és kellemetes lenne; \ieirt fegyébbuek, hanem setét tömlöcznek tettfzhetett. Most bánta-meg leg-elól: hogy fzeretni kezdett. Tudta, hógy ez-után-is gyakran el-kelleiie-leiini Parténofilustól. Ez pedig mindenkor illy fzomorúságára vólua. Illyetén gondolatokkal fáradozott otthon Medéa, midőn a' Görögök nagy örömben voltak. Maga a' Király, sokfzor ki-táialván fziVét, azt mondotta elottök : hogy Ő minden fzerencséjét a' Gögögök' vitézsegjekben helyheztetné. Kéfte-is nagy fzeretettel őket: hogy azon módokról, mellyekkel Álmost vifzlzaverhetnék , fzorgalinatossaii gondolkozzanak* Mert holnap virradóra őket-is a' gyülekezetbe hinni kévánta : hogy, midőn a' tanács' adásnak ideje el jönne, kéfzfzel állhatnának elő. — Ezek, minden fzorgalmatosságjokat meg-igérvén, el-bucsúztak a' vacsora után Etától 9 és mind' nyájait el-rendeltt fzobájokba mentek. Eutelus mellett lakotc; a'-mint ez előtt-is mondám, Partenofilus. — Ezek-is a' vacsoratói vifzfza-jövén, mivel tüstént el-alunui nem kéván-