Dugonics András: A gyapjas vitézek : Másadik könyv / Írta Dugonics András. – Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötivel és költsgével, 1794 (L.sz. Cs.Gy.827)

*

36 A' GYAPJAS VITÉZEK. soknak fzolgálattyában járna, örömest magára venné egy fzolgának fzeméllyét. Az Istenek magokra nem csak Páfztor ember', hanem Bikafzint-is vettek. E' világon csak az lenne a' kérdés: ha kiki azon fzeméllyét, melly reája jutptt, emberől viselné-é ? Ki-vette mind ezekből Medea: hogy Partenofilusnak feje helyén álíaná. Örömest magánál tartóztatta vólna még tovább; de Jázon, magának el-árúitatásátó 1 tartván, engedelmet kére az-el-menetelre. Meg-kelletett ezt néki engednie, de nem előbb, hanem minek-utánna Eutelusnak füleibe azt súgta: hogy gyakrabban meg-látogassa, és magával Partenofilust-is el-, hozza. Midőn Medeától el-távoztak, egyenessen • a' Dajkához vették úttyokat. Még inkább kiválogatott fzavakkal (mint sem azok vóltak, mellyeker Medeához mondott) kezeibe adta az arany csatos fzép Övet. Magát kegyességébe, ajánlotta, és, mint-egy nem akarva,, értésére adta; hogy Ő ollyas nem vólna, kinek ízolga ruhájától mind maga, mind alakja ircózna. —• Sokfzor a' fzolga-ruha alatt nemes fziv-is lakozna, valamint a gyémántos ruhák alatt a" nemtelen-is fzokua. Ezekkel el-búcsúztak tőlle-is, és egyenessen Társaikhoz mentek. Semmit se fzóllotC Jázon Medeának tett látogatásáról, nem ugyan azcit