Dugonics András: A gyapjas vitézek : Másadik könyv / Írta Dugonics András. – Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötivel és költsgével, 1794 (L.sz. Cs.Gy.827)

III. SZAKASZ. II. RÉSZ io? az arany gyapjat soha se lássák , hanem attól-is 2 ne-talán-tán mind-nyájan talpig oda legyenek« Melly fzerencsétlen változásokat íme Ifiklus el­távoztatta, azon Komornokot meg-ölvén. Ifiklus, hogy magát társai elottt valami-kép­pen ki-menthetné, meg-esküdött arra : hogy ő ama' Vigyázónak halálát soha efze' ágában se tartotta légyen. Maga se tudná, mi alattomos erő munkálódott kezében, midőn a' nyilat azon Szerencsétlennek nyak-fzirtyára tárgyalta. Pártyát fogta Ifiklusnak Etalides, ama'jöven­dölő azt mondván : hogy ezen Komornok Ju­nónak, és Neptúnnak Számára tartatott az ál­dozat végett'. Erről Szóllottak légyen a' Délusí jövendölések. Ezt kellene fel-áldozni a' parton. Ezen Szavak után le-csillapodtak a' harago­sok. Nem sokára, minden- idő halafztás nél­kül , le-vonták minden ruháját, ne talántán lenne még valami benne, a'-mit mind-nyájoknak tudni­ok kellene,- őtet magát, anya-Szültt-mezitelenen a' hasáb fákra fel-vitték, és, a két említett Is­tenek* Számára fel-áldozván, meg-is égették. MÁSADIK RÉSZ, Frikfzus' irása. MidSn a' többi Görögök azt cselekedték a" parton, Eutelusnak Szobájában mulatozván Já­zon, unalmassan várta a' Fő-papnak vifzfza-jö­ve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom