Dugonics András: A gyapjas vitézek : Első könyv / Írta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötivel és költsgével, 1794 (L.sz. Cs.Gy.827)

I. SZAKASZ. IV. RÉSZ. 19 lîem fzokatlannak tettfzhetik, midőn egy a' vadállatok között fel-neveltetett Páfztor, a' vadságból hi-válthattya fényes erkölcseit, és azokat illy tifztességessen fel-ruházhattya ? Kitől tanúlAatta ő ezen ékes fzóllást? Kitől vehette illy tifztes maga' viselésének módgyát? Mind-az'által raeg-adta néki Jázon-is a' böcsíiletet, így fzóllván : Isten veled-is, jó ember. Tellyes vagy, a' mint látom, nagy kegyességgel, mellynek sugári betyár-ruhád alól is ki-tettfzenek, noha eltitkoltt fzeméllyedhez talán nem annyira illenek. Mond-ki, kérlek, mi vélekedéssel legyünk felőled? Iften vagy-é, ki magát e' fzín alá vette? avagy halandó, ki e' takarékot meg-nem-érdemlette? Akár ki légy, de ollyannak tartalak, ki, ha fzépen kérettetel, bennünket útba igazíthass. Add előnkbe , tifzteletes Atya, fáradtt Gályánkkal minő tartományba jöttünk? Egy valláson, vagytok-é a' Görögökkel ? Avagy talán , valamint földetekkel, úgy hitetekkel-is el-eíletek tollúnk. Mert ; mi mást gondolhatnék e' fzigetnelc vad lakosi felől. Mért hagygyák dülledékjében ama' jeles templomot ? így tifztelik itten a' halhatatlanokat? Midőn ez a' templomnak dülledékjeit hallotta , egéfzlen tele lett nagy irtózással. Refzkedttenek ajaki. Öfzve-csattautanak fogai. A' piros feínt fel-vákotta a' haiavány. El-fordúlt a jüB 2 ve-