Dugonics András: A szerecsenek : Másadik könyv : Afrikai esetek / Ujjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötivel és költsgével , 1789 (L.sz. Cs.Gy.825)

is A> SZERECSENEK. KNÉMON ; Meg-engedhetnéd tehát : hogy el-válhassak óhajtott szeméjjedtol ? KARIKLÉA : Menny-viszsza Athénéiba, Látogasd-meg Nemzetségödet. Lásd-ineg atyádnak szerencsétlen Házát. Meg-ne-vesd ezen alkalmatosságot, melyei A

Tausik lesnek kegyessége unszol. Ne kénszerícs.da' Keresködot arra : hogy, az üdőt halasztván, nyereségében kárt vallyon. Ennél jobb alkalmatosságra nem igen könnyen találhacc. Ebben inaradhacc. KNÉMON : Hát te azomban ? KARIKLÉA: Mind-addig fogoka' szerencsének mostohaságával szembe szállani ; még valahára bujdosásom' végét föl-találhatom. Ha e' nyomorúltt velágon semmi emberemre nem támaszkodhatok ; ha Kalazirisemtol-is el-hagyattatom; ha édes Teúgcnesemet soha tŐbbénem látom: gondja lészen reám azon Istennek, a'-ki engem' teremtött. $. Hl. Üj házasság. NAUSIKLES: Néked ugyan, szép Karikléa! tejjes szívemből óhajtom mind-azokat, mellyeket te-önnöd-magadnak kévánhacc. Lögyenek Késérőid azok az Istenek , kik cddig-is életűdre vigyáztak. Engedgyék-meg néked : hogy (mivel oly bátor szíved, olly nagy bölcsességed vagyon) azon Rokonidhoz juthass, kik drága szeméjjödet annyi udőtől fogva látni óhajtyák. Ezt néked a' jó Istenek bizonosan meg-adgyák. KALA-