Dugonics András: A szerecsenek : Első könyv : Európai történetek / Újjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötűivel és költsgével , 1798 (L.sz. Cs.Gy.825)

I. KÖNYV. I

I. SZAKASZ. tit ságától, mind a' veszedelem' elő-kerulttétől nagyon tartottak. A' Polgárság' Eleje, vagy hajónkra gyűlte ; vagy kissebb deregjékre szállott. Hogy a' parttól el-mentünk (Istenein!); a' haragos tengörokön (minden véleménünk ellen ) nagy zavarok támadtak. Csatáztak a' sivító szelek ; és , egy-mással minden erejükből küszködvén, el-intézött útjából ki-vetötték hajónkat. Korinánosunk, az erős fuvalmaknak meg-neinfelelhetvén , szemtelenül el-hagyott. Kis hajóra szállott ; és, ki tudgya : hová evezett. Mind - ezek-u tán : a' Szél-víznek hatalmasabb erejére kerültünk. Hat napokat, és ugyan annyi éjtszakákat töltöttünk a' szörnyű csavargásokban. Végtére : ahhoz a' parthoz értünk : holott bennünket, minden jószáginkkal egygyütc el fogtatok ; és azokat a' le-öldösött kenyereseinket láttátok. Itt az-után bennünket (midőn, bú-el-felejtésre, jól ivának-evének) meg-támadtak az istentelen Révészek ; és, hogy minden jószágunkból bátran ki-forgathassanak, életünk ellen toreködni kezdöttek. Minden atyánk-fiainak, minden édes rokoninknak le-öldösések után, csak mí ketten maradtunk, kik győzedelmesüknek lácoattunk. Oh bár mí-is el-enyísztünk vólna. De, miVei , az Isteneknek röndölésok szer ént, a' kegyetlen haláltól meg-menekudt'únk ; szerencsétlen-