Dugonics András: A szerecsenek : Első könyv : Európai történetek / Újjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötűivel és költsgével , 1798 (L.sz. Cs.Gy.825)

^ A ' SZERECSENEK. dott, nem annyira édes bátyámra, mint én reám céloztak : ki-kolletik lépnöm azon korlá­tomból , melybe magamat, leán-léttemre , bé­foglalni szoktam ; és, ennyi férjfiaknak jelen­iéttökbeii, egy hatalmas Vezérnek kérdésére felelnem. A' mi környül ménjeink így vannak : Mind­a'-ketten Janidban születtünk. Neve városunk­nak Efezom. Hercegi Szüléinknek gond-viselé­sok alatt meg-érvén; Ősi törvénjeink szerént föl­szentoltettünk ; Bátyám ugyan Apolló', én Díá­via szolgalatjára. Mivel ez a' hivatal egy esztendőnél to­vább nem tarthat ; ebbŐl-is nem sokat látnánk hátra-maradottnak lenni : valami szent készűle­tokkel Dtlus' várossába tárgyaltunk : hogy ott muzsika-szer-számokkal, és küszködő baj-vívá­sokkal gyönyörködtessük a' szent Lakosokat ; és így, régi szabásaink szerént (melyeket vé­tek nélkül abba-hagynunk nem lehet) papi hi­vatalunkról le-mondgyunké Egy hajó rondöltetött tehát számunkra; meg-is-terheltetött mind arannyal, mind ruhánk­nak azon készületével : melyet a' Baj-vívásra, és a' nép' számára adandó vendégösködésre Lin­tig elegendőnek lenni gondoltunk. Ki-takarodtunk tehát a' Révhez. Szülőink oda-haza maradtak : mivel, el-éltt csoportos esz­tendeik miatt, mind a' hajózásnak alkalmatlan­> sa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom