Dugonics András: A szerecsenek : Első könyv : Európai történetek / Újjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötűivel és költsgével , 1798 (L.sz. Cs.Gy.825)

I. KÖNYV. I. SZAKASZ. if letik mondanom) a' méltóságos dolgokban, egy igazi anyának Szerepjébe öltözött. Az enyel­gő tréfaságokban pedig fölíil-haladta a' leg-tü­zesebb SzeretŐket-is. TEÁGENES : Már látom : hogy nyilaitól meg-nem-meneködtél. $. m. yf rosz alkalmatosság. KNÉMON: Jól mondád, édes Jeágenc­sem ! Az alkalmatosság sokra viszi az embert. TEÁGENES: No! mi újság lött osztán? KNÉMON : Midőn egyszer az esztendőnek otödjére jutottunk ; és az Atbénai Polgárok ha­jót kúldenének Paliásnak : a' Fiatalok közül en­gemet választottak az öregök : hogy ennek az említött Istennének tiszteletére (annak az ege­kig föl-emeltetött gyönyörű templomában) egy éneket dalójjak. Mert az Atbénaiak leg-nagyobb tisztelői Paliásnak, avvagy-is Minervának. Igen csinosan valék fol-oltözve akkoron. Hangosan el-pöndítottem kurta dalló mat. El-nyertcm az elsoséget-is. KARIKLÉA : Sok szerencsét hozzá. KNÉMON : Hogy az-után haza-érkoztem ; akkori jó ízlésű és takarékos ruhámban meg­szemlélgetött mostohám; és íme egyszeriben belém-bolondult. Ekkor a' ravaszságot el-fe­lejtotte, és (mivel erőt vött rajta a' szeretet) gyongeded úton léptetött. Az-után: szana-szétt Ç 2 ere-

Next

/
Oldalképek
Tartalom