Dugonics András: A szerecsenek : Első könyv : Európai történetek / Újjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötűivel és költsgével , 1798 (L.sz. Cs.Gy.825)

L KÖNYV. I II. SZAKASZ. 243 tére ? El-únván a' haszszas várakozást ; egyene­sen az Igazgatónak szállása felé indultam. KALAZIRIS: Ezt leg - okosabban tötted. KARIKLES : Hogy oda érkeztem ; megtá­madtam a' Kapust; meg-is-kérdöztem : ha a' Szerecsenek' Követje Oroondatesnél lenne - é ? KALAZIRIS : De másutt hol - is lehetött vólna ? KARIKLES : Arra a' kérdésemre semmi fele­letet nem vettern: mivel talán (ha nála lonne-é ? ) nem tudta. Mind-az'-által : szeméből-is ki-teo cott: hogy egy'jgyu legyen. KALAZIRIS : Ezt ugyan gondnak mondhatni. §. X. A' Szerecsennek baja. KARIKLES: Hogy tehát annak hol-léttérol bizonosabb lehessek ; egyenesen az Igazgatónak osztájjai felé léptettem. ElŐ-találtamegy Udvarit. Ugyan arról tudakozván Őtet-is, így morgott azon UDVARI : Űgyan derék emberről kérde­zősködni ! Még tegnap el-kergette Őtet az Igazgató ? KARIKLES : Egy Követőt? UDVARI : Sott azzal fenyegette : ha-hogy Őtet röggelig Katadupában talállya ; bizonosan föl-akasztattya. KARIKLES: Mi oka a' föl-lobbanásnak ? UDVARI: A' Haragnál egyebet meg-se­érdömlott. Mert Ő ( köyetségjének velejére ér->

Next

/
Oldalképek
Tartalom