Dugonics András: A szerecsenek : Első könyv : Európai történetek / Újjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötűivel és költsgével , 1798 (L.sz. Cs.Gy.825)

L KÖNYV. II. SZAKASZ. tartod. Azután : soha erőltetve férjhez nem adod. Hanem abban a' szabadságában éltetöd, a mint kezeimből ( vagy-is inkább : én általam, édes Anyjának kezéből) a' magadéba voszöd. Ezt pedig meg- cselekedd. KARIKLES: A'-mint meg - esküdtem - ­SZERECSEN : Hiszem : úgy teszel ; nem esak azért: hogy meg-esküdtél ; hanem inkább azért : mert, ezekben a' napokban cseleködete­idre vigyázván; tégedet talpig embernek lenni tapasztaltalak. Már most egyenesen az Igazga­tónak szállására megyek. KARIKLES : Vájjon, el - meneteled előtt, egy - két szavaddal nem adhatnád - é tudtomra : kik legyenek e' leánnak szülői ? SZERECSEN: Nem adhatom, jó Ember: mivel sietnem köll az Igazgatóhoz. Szorgos a' dolog, és minden szem - pillantás káros. Erre holnap - is elég üdonk lészen. Ha ma kovetsé­gomet szerencsésen el - végezhetőm (reméllem pedig : hogy el - végezöm : ) holnap a' leánnak leg- titkossabb dolgairól többet beszéllhetök. Szükség pedig : hogy kömyülménjeiről ki - nyi­latkoztassam azokat, melyek néked tudósítá­sodra , a' leánnak pedig hasznára legyének. Eb­ben maradgyunk. KARIKLES : Mikorra szabod az öszsze­jövetelt? Ezt tudnom kölletik. SZERECSEN : Mi végre ? N 5 KA-

Next

/
Oldalképek
Tartalom