Dugonics András: A szerecsenek : Első könyv : Európai történetek / Újjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötűivel és költsgével , 1798 (L.sz. Cs.Gy.825)

î 9S A' SZERECSENEK. KNÉMON : De meg - Ígérted ám nékem-is : hogy történeteidet még ma el - végezod. Rajta tehát, édes Öreg Apám ! Én semmit el - nem­engedhetök abból, a'-mit (meg-igérésöd után) tulajdonomnak tarthatok. KALAZIRIS : No tehát: Isten néki. El­beszéllöm a' többit-is, ha úgy parancsolod. KNÉMON: Ki parancsolhat veled?—Szé­pen kérlek; sott esedözöm előtted. TIZEDIK RÉSZ. Delfusi Történetük. • HUJ* IB Ol-«— M—­§. I. Üj Ösmcretség. KALAZIRIS : Midőn Nílus vizének tulaj­donságait a' Görög Bölcsek előtt a' képpen elo­hordottam ; jelen vala abban a' társaságban a' Delfusi híres templomnak leg- érdemesebb , 's­leg - tisztességesebb Fő - papja. KNÉMON: Gondolom: fejét nem ütötték tökkel: mivel a' Fő-papi hivatalra ki - szokták válogatni az embert. KALAZIRIS : Oh ! Knémonl Soha én ezt az Ore got annak lenni nem hittem ; a' minőnek osztán lenni tapasztaltam—Neve néki Karikies. Öszsze-járta az egész velágot. Ki-is - teccött belolle : hogy tanúlttabb a' többi Papoknál. , KNÉ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom