Dugonics András: A szerecsenek : Első könyv : Európai történetek / Újjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötűivel és költsgével , 1798 (L.sz. Cs.Gy.825)

I. KÖNYV. II. SZAKASZ: 169 KNÉMON : Nem csak ösmerőssök, hanem barátjok-is vagyok. ÖREG : Miként vannak szegények ? KNÉMON : Mint a' mak, olyan egésségesek. ÖREG : Igazak-é szavaid ? KNÉMON : Igazabbak nem-is lehetnek. ÖREG : Hát a' Haramiáknak kezokből KNÉMON : Ki-meneködtenek, pedig elég szerencsésen. §. VI. Az Öreg' öröme. ÖREG : Oh ! Apolló ! — Oh ! ízis ! — Oh ! nagy Istenek ! — Mond-meg szaporán : hol vaunak ? —- Csak hamar mond-meg. KNÉMON: Nem igen meszsze mi tőllünk. ÖREG : Nem meszsze tehát ? — Én tégedet (ha-hogy útjokba vezetői) Meg-szabadítómnak foglak mondani. Sott ! az Istenekhez hasonlóbbnak tartalak. KNÉMON : Mi jutalmam lészen ; ha hollétteket ki-nyilatkoztatom? ÖREG : Az : mely , a' te-hozzád-hüsonló bölcs emberek előtt, leg-nagyobb : Meg-hálálás. KNÉMON : Szépet, de keveset ígérsz. ÖREG : Sokakat ösmértem, kik ezt az ajándékot, mint valami nagy kincsöt, kebelökbe rejtötték. KNÉMON : Több ajándékid-is vannak. ígérj ennél nagyobbat. L 5 ÖREG ;