Péter László: A szegedi főreáliskola, elődei és utódai (Szeged Művelődéstörténetéből 7. Szeged, 1989)

M. KIR. ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA

Gyulának: „mikor az elhunyt Hegedűs Pál könyvei közül válogatom ki, amit megvegyek, akkor is Ön jut eszembe". 1927-ben Az én könyviáram című írásában meg ezt vetette papírra: „itt a Hegedűs Pál-féle hagyaték; ezt mint szegedi tanár vettem át özvegyétől a furcsa, feledett szegedi tudósnak, ki ott tanárelődöm volt". E könyvek közül főként Browning, Tennyson és Swinburne verseskötetei termékenyítették meg költészetét. Babits 1906. november 17-én nekrológot írt elődjéről a Szeged és Vidékében. Jellemzőül angolos bölcsességét, gyakorlatiasságát emelte ki: „Minden tudásnak csak annyiban volt előtte becse, amennyiben az emberre vonatkozott. Ezért a történeti, társadalmi tudományok művelője lett, s itt is a jelenkor áramlatai kötötték le minden figyelmét." „Rengeteget olvasott, s amit egyszer olvasott, többé nem veszett el. Ideális olvasó volt. Jegyzeteket készített, osztályozott, a fontos adatokat aláhúzkodta. Újságokból kivagdalt és eltett mindent, ami érdekelte. Nagy erudíciójából egy morzsát sem hagyott elkallódni. Bibliográfiai jegyzeteinek mennyisége megdöbbentő." Húsz év múlva a szegedi újságírónak, Vér Györgynek azt mondta Babits : valahányszor Hegedűs Pál valamelyik könyvét kinyitja, úgy érzi, ,,mintha valaki válla fölé hajolna, s két okos, sötét, élénk, biztató szem nézné, amit olvas". Rákosi Mátyás 1905—1910 Babits Mihály nevezetes Beszélgetőfüzetei-ben 1940. november 13-án, amikor Rákosi Mátyást a Szovjetunió az 1848-i szabadságharc zászlaiért cserébe kiszabadította zömében éppen a szegedi Csillagbörtönben elszenvedett rabságából, látogatójától, Gellért Oszkártól ezt kérdezte: „Tudod, hogy Rákosi Mátyás tanítványom volt Szegeden?" Majd hozzátette: „Legjobb tanuló. Stréber." Rákosi Mátyás 1905 őszén lett a főreáliskola IV. osztályának tanulója. Az év végén csaknem tiszta jeles volt, csak ábrázoló geometriából jó (2), szabadkézi rajzból és testgyakorlásból elégséges (3). Ötödikben nem volt ábrázoló geometria, testnevelésből föl volt mentve, így csak rajzból kapott hármast. Hatodikban megint hármasa volt ábrázoló geometriából és testgyakorlásból, sőt mennyiségtanból is csak jója lett. Hetedikben a változatlan elégségeseken kívül már több kettes is becsúszott (vallástan, magyar nyelv, fizika, mennyiségtan). Nyolcadikban viszont a rajz és testnevelés hármasain kívül mindent jelesre javított, sőt 1910. június 15-én jelesen tette le az érettségi vizsgát. Latinból végig jelest kapott: két évig Babitstól, utána Füssy Józseftől. Hatodikos korában a természetrajzi szertárt korall jerikói rózsával