Péter László: A szegedi főreáliskola, elődei és utódai (Szeged Művelődéstörténetéből 7. Szeged, 1989)

M. KIR. ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA

gyarapította. Hatodikos és nyolcadikos éve végén jutalomkönyvet kapott. Hetedikesként az önképzőkör „bizalmi tagnak", nyolcadikosként titkárnak választotta. Az értesítő azok között sorolta föl, akik az önképzőkörben kitűntek szorgalmukkal. Tehetségét és szorgalmát később sem vonhatta kétségbe senki. Csak az volt a baj, hogy képességeit a magyarság ellenére használta föl. Strébersége utóbb nem Babits, hanem Sztálin iránt mutatkozott meg, és ez már a magyar nép történelmének tragédiájához járult hozzá. Hérosztratoszi híressége ő a főreáliskolának, de nem hallgathatunk róla. Tan ulmányi kirándulások Az iskola első tanulmányi kirándulásai Füssy József (1870—1919) nevéhez fűződnek. A debreceni reáliskolából került Babits helyére; magyart és latint tanított, és ő lett az önképzőkör tanárelnöke. Első ízben 1911. április 8-án indult el 49 tanulóval hatnapos útra, Velencébe, odamenet Zágráb, visszajövet Fiume (Rijeka) megtekintésével. Kísérő tanár volt még Hadik Béla (1878—1915) és Hager Emil, de csatlakozott hozzájuk két kollégájuk, Kátay Lajos és Verő Leó, sőt „a városból néhány úrhölgy". A kirándulás fejenként 60 koronába került. „Szegény sorsú és jó tanulóink költségét egészben vagy részben a kirándulási alap fedezte" — írta beszámolójában Füssy, és köszönetet mondott a támogatóknak. Bizonyára ettől kaoott kedvet Sárkány József (1885—1972), a földrajz és a történelem ifjú tanára, amikor május 23-án a IV. b. osztályt Pusztaszerre vitte kirándulni. Sárkány Józsefet 1912- ben a ceglédi főgimnáziumba helyezték át, s egész pályáját ott töltötte. Az ötvenes években már mint nyugdíjas a ceglédi Kossuth Múzeumot igazgatta, s kollégák lettünk. Füssy József 1912-ben Hadik Béla társaságában a Magas Tátrába 36, 1913- ban Simits Ferenccel az Al-Dunára 26 tanítványát vitte el. Visszafelé Erdélyen át jöttek. 1915 júniusának végén már csak a Balatonra, a Dunántúl északi városaiba és Budapestre jutott el a 24 kiránduló. Az első világháború 1914- 1918 Mert közben 1914 nyarán kitört a háború. Az értesítőben Homor István erről ezt írta: „Iskolánk munkálkodására is erős nyomást gyakorolt a dúló háború. Épületünket nem foglalták ugyan le katonai célokra, de meg kellett hajlékunkat osztanunk a helybeli állami főgimnáziummal, úgy, hogy délelőtt a reáliskola, délután pedig a gimnázium végezte benne a tanítást. Tanáraink közül hét katonai szolgálatot teljesít, egy internálva lett, egy elhalálozott, egy egész évben betegség folytán szabadságolva volt, két tanár pedig szintén betegség miatt rövidebb szabadságot volt kénytelen igénybe venni. Még a három iskolaszolga