Marjanucz László: A szegedi zsidó családok a 19. században (Szeged Művelődéstörténetéből 6. Szeged, 1988)

így kerülhetett sor arra, hogy a katolikus Megyessy István „kézimunkás" és Berta Rozál 1872. júl 8-án született Irén nevü gyermekének névadószülei Eisenstädter István kereskedő és Eisenstädter Irén — feltehetően a felesége — lettek. Hogy ez nem csupán a zsidó jótékonykodás sajátos esete, mutatja az is, hogy Dobó Vince munkás és Börcsök Veronika római katolikus szülők 1879. május 12-én született gyermekének keresztszülei: gróf Csekonics Endre és Csekonics Constantia. Találkoztunk olyan családdal, ahol (vérségileg és földrajzilag is) távoli rokonok családegyesítése történt meg a házasság révén. A simontornyai Gottlieb Dávid (Gottlieb Mózes és Frank Mária fia) 1875. szeptember 9-én elvette Gottlieb Bertát, a szegedi ecsetgyáros, Gottlieb Dávid és Gottlieb Katalin lányát. Nehéz eldönteni, hogy e vallásilag és szociálisan — mindkettő kereskedő — is endogám házasságot milyen okok tették vér szerint is endogámmá; a hagyományosan nagy zsidó családszeretet vagy az üzleti erők családegyesítés útján való megsokszorozása. Ez utóbbi törekvést fedezhetjük fel egy másik gazdag zsidó családnak, a Guttmannoknak a sorsában is. Az anyakönyvben szereplő két virilis, Áron és Hermann még rokoni házasságból származtak; szüleik Guttmann József és Guttmann Lotti voltak. Csakhogy előbbi 27 évesen és özvegyen Eisenstädter Vilmos lányát, Emmát vette el 1864. szeptember 8-án, míg a másik Biedl Rózával házasodott össze 1870. augusztus 28-áa. Guttmann Rudolf házkereskedő és Hertzl Emília egybekelését keretbe foglaló szerződés részben a magasztos elvek betartását, részben a felek jogi-anyagi védettségét tartalmazta. A Hertzl József földművelő engedélyével házasságra lépett felek megfogadták „hogy egymás irányában egész életükön át előzékeny gyengédséggel tántoríthatatlan hűséggel és önzetlen szeretettel fognak viseltetni". A vőlegény elismerte a hozományként hozott 300 Ft készpénz és 2000 Ft ékszer jegyesét megillető tulajdonjogát, s annak csak használati jogában osztozkodik. Ugyanekkor a férj kötelezte magát jegyese „iránti szeretete viszontzálogául" 1500 Ft hitbér cégbírósági bejegyzésére „házassági hűség feltétel mellett". Ha a férj korábban hal meg, a fenti összeget hagyatékából kell kifizetni, akkor is, ha van leszármazó örökös. Amennyiben nincs gyerek, s úgy hal meg előbb a férfi, a felesége az 5000 Ft-on felül — ami egyébként is az övé — örökli a férj összes vagyonát. A nő és családja anyagi érdekének védelme azonban ezzel még nem ért véget, mert az ő halála esetén férje köteles a 3000 Ft készpénz hozományból 2000 Ft-ot, és az ingóságok, még el nem használt darabjait (bútorok) szüleinek vagy egyéb törvényes örökösöknek három hónapon belül visszaadni. Végül mindezen jogok garantálására jogosult a nő — férje nem megfelelő viselkedése esetén — ellene 3000 Ft készpénz és 2000 Ft ingóság, mint folyamatosan lejártnak tekintendő követelés iránt bármely királyi járásbíróságon végrehajtást kérni, s a tulajdonát képező javakat saját kezelésbe venni".