Ruszoly József: Szeged megyétől Nagy-Szegedig (Szeged Művelődéstörténetéből 4. Szeged, 1987)

közéjük sorolva Pécset, Pozsonyt, Kassát, Debrecent és Szegedet. „S mindenki előtt ismeretes okokból — írta — mily előszeretettel és menynyi várakozással függeszti szemeit a magyar ember mindenekfelett reátok, Szeged és Debrecen!" Szeged esetén ő is a város kedvező helyét emelve ki, már-már megrótta a várost, hogy nem tölti be — mai szóval élve — régióközponti szerepet. „Lett dolog — írja —, hogy Szeged csak piacával és jeles iskolájával fogva szolgál a maga vidékének középpontjául, s lett dolog, hogy Szeged lendítő hatást semmi tekintetben nem gyakorol Csongrád megyére sem, még kevésbé megyénk határaink kívül." írta ezt annak tudatában, hogy a megyeszékhelyiség hiányáról nem Szeged, hanem Csongrád megye tehetett, mivel mint sz. kir. város iránt, „a megye rendéi [különféle] nemeivel a féltékenységnek, bizalmatlanságnak és idegenkedésnek viseltettek iránta."

12 Csongrád vármegye székhelykérdése (1873—1883) 7. Amikor az igazságszolgáltatást a közigazgatástól helyhatósági szinten is elválasztó 1869:4. te. nyomán 1871-ben fölállították a törvényhatóságoktól független állami bírósági és ügyészségi szervezetet, Szeged, noha Torontál északi részéből csak Újszegedet tudta kiszakítani, egyelőre ezt is csak az igazságszolgáltatásban, valamivel közelebb jutott céljához : a Csongrád vármegyére is illetékes kir. törvényszéknek és a mellette lévő kir. ügyészségnek a székhelyévé vált. Ezeknek az illetékessége az 1878-ban anyagi okokból megszűntetett hódmezővásárhelyi és makói törvényszék, azaz Hódmezővásárhely thj. város, Csongrád és Csanád vármegyék egész területére is kiterjedt. Még tovább ért az 1890-ben megszervezett szegedi kir. ítélőtábla és kir. főügyészség „keze", mivel illetékességük az említett törvényhatóságokon kívül az egész Délvidékre: Bács-Bodrog és Torontál vármegyékre, valamint a közéjük ékelt városi törvényhatóságokra is kiterjedt. Hozzá hasonlóan túlnőtt a Város határán az 1876-ban megszervezett szegedi ügyvédi kamara területe is, amely — Bács-Bodrog vármegye és szab., kir. városai nélkül — az ítélőtábláéval volt azonos. 8. Igazságügyi székhellyé válnia a Városnak nem került túl sok erőfeszítésébe, hiszen ezt törvények, rendeletek mondták ki; miatta viszont a szomszédos kisebb városok legföljebb haragudhattak, és saját törvényszékük vissza- vagy fölállításáért kilincseltek, miként Hódmezővásárhely, Makó és Szentes tette. Nehezebb volt megyeszékhellyé válni, kivált új megyét alakítani. Az 1876-ban a szomszédos szabolcsi és bihari területekkel kiegészítve Hajdú vármegyévé szervezett Hajdú kerület révén Debrecennek ez is sikerült. Az 1870-es években Szeged is közel állt eh-