Lengyel András: A Szegedi Fiatalok dudari falutanulmányozása (Szeged Művelődéstörténetéből 2. Szeged, 1985)

nálna.

15 Remélni lehetett tehát, hogy a rá váró feladatot teljesíteni is tudja majd. 1937 ó'szén egyébként még csak 26 éves volt.

16 1911. június 17-én született Kolozsváron, kistisztviselő családban. Az elemi iskolát s a középiskola első osztályát még Erdélyben, Aradon végezte, a család azonban 1922-ben Szegedre került, így középiskoláit lényegében már Szegeden végezte. Érettségit is itt tett, majd 1929 őszén az egyetem matematikafizika szakos hallgatója lett. Tanári alapvizsgáját 1931 májusában, tanári szakvizsgáját 1933 májusában tette le, kitűnő eredményekkel. 1932-ben Ausztriában, 1933-ban az USA-ban volt tanulmányúton (ahogy önéletrajzában írja, „az 1933. év I. félévében az Ohio State University hallgatója"). Pedagógiai vizsgát 1934 decemberében tett. Pedagógiai-lélektani érdeklődését, amely idővel mind erősebb lett, még Imre Sándor professzor órái ébresztették föl, de hamarosan Várkonyi Hildebrand tanítványa lett. Nála is doktorált 1935-ben A parasztság szemléletének alakulása c. disszertációjával. A szegedi egyetemisták Buday György vezette tanyamunkájában, az ún. agrársettlementben szinte a kezdetektől részt vett, 1931-ben, a megalakuláskor tagja lett a Művészeti Kollégiumnak is. Az agrársettlementnek, még a hőskorban — mint Budaynak egy későbbi leveléből kiderül — titkára is volt. Rendszeresen részt vett a „kiszállásokon", aktív tagja volt a Művészeti Kollégium belső életének, eszmecseréinek. Amerikai tanulmányútja tapasztalatairól 1934-ben előadást is tartott.

17 Doktorálása után (1935) a szegedi egyetem lélektani intézetének gyakornoka lett, Várkonyi Hildebrand mellett. Az 1936/37. tanévben a Humboldt alapítvány ösztöndíjasaként Lipcsében, majd Berlinben tanult.

18 1937. január 4-én (tehát nem sokkal Dudar előtt) a Magyar Sociographiai Intézet titkárának, Kertész Jánosnak kérésére, a Művészeti Kollégium titkára, Gáspár Zoltán így jellemezte : „közösséglélektani és ezen belül túlnyomórészt parasztlélektani kutatásokkal foglalkozik. Önállóan megjelent műve : A parasztság szemléletének alakulása. Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma 23. sz. kiadványa, Szeged, 1935. 8. 122 oldal. Egyéb fontos publikációi : Néplélektani kutatás beregi falvakban. Társadalomtudomány, 1936. 1—3. sz. A parasztcselekvés lelki dinamikája. Magyar Psychológiai Szemle, 1936. Faluművelődés és néplélektan. Magyar Szemle, 1936. december. Hollókő, egy palócfalu lélekrajza című tanulmányával díjat nyert a Magyar Társaság falumongráfiapályázatán. Az elmúlt másfél év folyamán [tehát 1935 nyarától 1936 végéig — L. A.] több tanulmányutat tett az ország különböző vidékein, amelyek során a vizsgált parasztközösségek területét gyalog járta be és közvetlenül a parasztság életmódjához alkalmazkodva folytatta tanulmányait, így vizsgálódásai módszerükben és anyagukban is a lélektani elem mellett szociográfiai szempontból is jelentősek."

19