Lengyel András: A Szegedi Fiatalok dudari falutanulmányozása (Szeged Művelődéstörténetéből 2. Szeged, 1985)

6. A konferencia résztvevői Az angol és német falukutatók — a már korábban megérkezett Thurnwald-házaspár kivételével — szeptember 7-én reggel érkeztek meg Budapestre. „Kedden reggel tíz órakor a nyugati pályaudvarra megérkeztek az angol és a német tudósok — számolt be erró'l a Budapesti Hírlap —. Valamennyiőjük ruháján kerek bronzplakett fénylett a következő' felírással : Meeting in Dudar-Hungary 1937. A megérkezés után az angol és német vendégek azonnal tovább utaztak Dudarra."

49 A delegáció, Tomori Violáékkal együtt, késő délután érhette el Dudart. Hogy a tíznapos falukutatásban pontosan kik vettek részt, nem tudjuk. Az előzetes tervek és a beszámolók, ill. az egyes beszámolók közt is ellentmondások vannak, s némely résztvevőket név szerint egyetlen forrásunk sem említ. Annyi mégis biztos: a tervezett 12 angol kutató helyett csak hat vagy hét érkezett meg Dudarra,

5 a többi lemondta az utat. A kis csoportot Alexander Farquharson, az Institute of Sociology főtitkára vezette. Ő 1937-ben már idős, ahogy a lapok írták, „hófehér hajú öregúr" volt, több karitatív egyesület elnöke. A lapok neves, több fontos könyvet publikáló tudósként emlegették (konkréten csak Az Introduction to Regional Syrveys c. könyvéről tudok), de amennyire meg lehetett állapítani, inkább menedzser, tudományszervező volt, s csak másodsorban tudós. A nagy társadalomtudományi összefoglaló művek, lexikonok ma már nem jegyzik, nevét nem emlegetik.

51 Vele jött felesége, Dorothea Farquharson is, aki az intézet által szervezett falukutató utak szervezője volt.

52 Ő tárgyalt annakidején a szegedi fiatalokkal is. Rajtuk kívül az angol delegációnak még két nőtagja s két vagy három férfitagja volt;

53 nevüket nem ismerjük, azonosítani nem sikerült őket. Különösebben neves társadalomtudósok -- legalábbis akkor még — nem lehettek; a lapok ezt szétkürtölték volna. „Az angolok közül csak hatan jöttek — írta róluk szeptember 10-én, már Dudaron Gáspár Zoltán —, őket nem tudom olyan közelről tekinteni, mint még a németeket is, és nemcsak nyelvi okokból, bár ez maga is teljesen kielégítő indok lehetne, hanem az egész távolság miatt, ami azt hiszem még az angolul tudó s ottani viszonyokkal ismerős embert is elválaszt tőlük. így kívülről annyit látni belőlük, hogy kedves és józan emberek, valószínűleg sem tudományos, sem egyéb tekintetben nem túlságosan magas rendűek, mégis lehetetlen őket valami európai szabású társadalomrajzi fogalommal megjelölni: láthatatlanul ott lebeg körülöttük a brittség titokzatos és hatalmas pneumája."

54 Ami — fogalmibb nyelven — valószínűleg azt jelenti, hogy jellegzetes mentalitás hordozói voltak. Hogy Mannheim Károly, aki szintén az angolokkal jött volna, ott volt-e Dudaron, biztosan nem tudjuk. A Budapesti Hírlap szeptember