Lengyel András: A Szegedi Fiatalok dudari falutanulmányozása (Szeged Művelődéstörténetéből 2. Szeged, 1985)

8-i száma szerint ő is megérkezett, a többi beszámoló azonban nem em­líti; nem szólt róla Tomori Viola beszámolója sem. Az látszik valószínű­nek, hogy valami miatt az utolsó pillanatban lemondta a részvételt, s Dudarra már nem utazott le. Amennyiben mégis ott volt, nagy való­színűséggel állítható, hogy a „terepmunkában" nem vett részt. A német delegáció kisebb volt, s pontosabban is rekonstruálható. Köztük — sa konferencia valamennyi résztvevője közt — kétségkívül Richard C. Thurnwald professzor volt a legnevesebb, s tudományos szempontból is a legjelentősebb. 55 1937-ben már 68. évében járt; valójá­ban nem is német, hanem osztrák volt. Bécsben, az Osztrák-Magyar Monarchia állampolgárának született (1869-ben), egyetemi tanulmá­nyait is ott végezte (jogot, nemzetgazdaságtant és keleti nyelveket tanult), s első jelentősebb írása is a monarchiához kötődött. Boszniáról szólt: Wirtschaftliche und soziale Skizzen aus Bosnien. Neue R. Wien 9(1897). Kutatási területe pályája érett korszakában az ethnológia, a szociológia és szociálpszichológia határterületén mozgott; mai terminológiával élve: a „harmadik világ" népeit tanulmányozta. Fontosabb munkái e tárgy­körben születtek : 1. Banaro Society. Social Organization and Kinship System of a Tribe in the Interior of New Guinea. Lancaster (Pa.) 1916. (Memoirs of the Am Antropological Ass, III. 4.) 2. Psychologie des primitiven Menschen. Hb der vergleichenden Psychologie, I : Die Entwicklungsstuffen des Seelenlebene. München 1922. 3. Staat. Reallexikon der Vorgeschichte, XII. Berlin 1928. (Und an­dere mehr) 4. Die Menschliche Gesellschaft in ihren ethnosoziologischen Grund­legen. 5 Bde. Berlin, 1931—1935. 5. Economics in Primitive Communities. Oxford, 1932. 6. Black and White in East Africa. The Fabric of a New Civilization. London, 1935. 7. Wirtschaft der Naturvölker. In: Lehrbuch der Völkerkunde. Hrsg. K. Th. Preuss. Stuttgart, 1937. 1919 és 23 között Halléban volt egyetemi tanár, 1925-ben a berlini egyetemre került az ethnológia, szociológia és a szociálpszichológia pro­fesszorának. Tudományos érdemeinek elismeréseként 1926-ban tagjává választotta a Royal Antropological Institute of Great Britain and Ireland. 1930—31-ben Tanganyikában dolgozott, majd az amerikai Yale egyetem vendégprofesszora volt. Pályája során, kutatási céllal, beutazta a Sa­lamon-szigeteket, Új Guineát, Kelet-Afrikát, Ausztráliát; a különböző ún. primitív népek közt 6 évet töltött. Fölfogását, a funkcionális szo­ciológia egyik változatát, Leo Frobenius romantikus elméletével szem­ben, mintegy annak ellenében dolgozta ki. Nevét a tudománytörténet Bronislaw Malinowski mellett emlegeti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom