Zolnay László: Egy szegedi polgár a 19. században. Id. Gál Ferenc (1824—1898) (Szeged Művelődéstörténetéből 1. Szeged, 1985)

ajtószárnyait utóbb, 1892-ben, amikor e két Gál felépíti szatymazi — II. 49. sz. — nyaralóját, e máig álló nyaraló ajtószárnyaiként helyezik el.) Az árvíz utáni rekonstrukció során ezt a Gál-féle üzletet is magába foglaló sarokházat lebontatják s helyébe a ma is álló neoreneszánsz kétemeletes „palotát" a — Gál Ferenc közreműködésével emelt Kereskedelmi és Iparbank épületének átellenesét — építtetik fel. Ez a Kárász u. 6. sz. alatti sarokház azután a Gál-ivadékok birtokában is marad a felszabadulás utáni tulajdonrendezésig. Maga Gál Ferenc azonban nem költözött át ebbe a Kárász utcai, illetve Klauzál téri sarokházba; haláláig Feketesas utca 20. sz. alatti kis egyemeletes házát lakta. Felsó'városi házát Kálmán fiának engedte át, mígnem Gál Kálmán és Gál János 1897. április 29-én ifj. Klauzál Gábortól, Klauzál Emmától és Máriától 35 000 forintért megvásárolja a szegedi 2567/28. sz. házikót s ott — a Kölcsey utca és Kárász utca sarkán — felépítik egyemeletes, tizenegy szobás családi otthonukat.

59 Ehhez a Kölcsey u. 5., illetve Kárász u 10. sz. ház szomszédságában megvásárolták a Kölcsey u. 3. sz. telket is; az itt emelt egyemeletes — egykor előkertes — házban utóbb Gál Ferenc leánya Flóra, és férje Treszky Béla rendezkedett be. (Ma a Royal-szálló új szárnya áll ennek a Kölcsey u. 3. sz. objektumnak a helyén.) Gál Kálmán és Gál János Kölcsey utcai emeletes háza Szegeden akkoriban enyhe csodálat tárgya volt; itt épült fel ugyanis a szegedi belváros egyik elsó' fürdőszobája. Id. Gál Ferences neje Vogel Erzsébet házasságából 1853 és 1878 között tizenkét gyermek származott. Közülük heten érték meg a felnőttkort. Három fiuk közül Kálmán (1854—1919), kereskedelmi akadémiát végzett, majd hadnagyként résztvett a boszniai okkupációban. Alelnöke, majd 1910-től 1919-ben bekövetkezett haláláig elnöke volt a Szeged Csongrádi Takarékpénztárnak. Öccse, Gál Béla (1856—1876) gimnáziumi érettségije után (hol német, hol magyar verseket írva), mint egyéves önkéntes 1876-ban szerelmi bánata okán szíven lőtte magát. A legifjabb fiú, Ferenc (1878—-1954), mint a Magyar Nemzeti Bank szegedi fi ók igazgatója tevékenykedett. A leányok közül Paula, a már említett Lugosi Dömének, a Szegedi Téglagyár vezérigazgatójának felesége lett. Irma leánya Gál Jánoshoz —• unokatestvéréhez —, a Szeged Csongrádi Takarékpénztár főpénztárosához ment feleségül. Flórát Treszky Béla szatymazi szőlőbirtokos vette el. Gizella Szivy Sándornak, a szegedi 46-osok tisztjének lett a felesége; Szivy Sándor alezredes, mint ezredparancsnok 1914 októberében az Uzsoki hágónál esett el; egyike volt a világháború első hősi halált halt törzstisztjeinek. (Szegeden temették, temetése napjára Juhász Gyula írt egy megrendítő hazafias verset az egyik szegedi napilapba.) Gál Ferenc — kinek kereskedői elve az volt, hogy vagyona felét arany-