Zolnay László: Egy szegedi polgár a 19. században. Id. Gál Ferenc (1824—1898) (Szeged Művelődéstörténetéből 1. Szeged, 1985)

fizetendő 200 forintos névértékű részvényekre való felhívások kibocsájtattak, s az intézet működését a régi Kárász ház emeletén meg is kezdette..." — írja Reizner János a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank alapításáról.

38 Ebben a bankalapításban oroszlánrésze volt Gál Ferencnek. S mivel annak elnöki tisztét — a dúsgazdag Kiss Dávid halála után — huszonöt éven át, az 1870-es évek elejétől 1898-ig id. Gál Ferenc töltötte be, őt tekintették e fontos bank igazi alapítójának.

39 Gál Ferenc bankelnöksége idején előbb Vass Károly, 1876 után May R. Miksa látta el a Szegedi Kiskereskedelmi és Iparbank igazgatói feladatát. Az új pénzintézet 1876-ban — Gál kezdeményezésére— módosította alapszabályait: tisztviselői részére nyugdíjintézetet alapított. 1872-ben Gál Ferenc bankja megvette a Klauzál tér és a Kárász utca északkeleti saroktelkét, s arra 1873-ra — Weber Antal és Ney Béla tervezése alapján — felépítette máig álló kétemeletes székházát, a „bankpalotát". A bank első, 1868. évi forgalma 697 590 forint és 15 krajcár volt.

40 A Szegedi Kereskedelmi és Iparbank szakszerű vezetésére, Kiss Dávid és Gál Ferenc pénzügyi ügyességére vall az, hogy noha e bankkal egy időben öt másik pénzintézetet is alapítottak Szegeden, a konkurrens bankok az 1873-as nagy bécsi tőzsdei „krach" után rendre tönkrementek, így azután 1879-re a nagyárvíz s az azt követő újjáépítés idejére már mindössze újra csak két szilárd pénzintézete maradt Szegednek: a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár és a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank. Pedig a Szegedi Forgalmi Bank (1869) élére nem kisebb ember került, mint a régi 48-as Dáni Ferenc, a város főispánja. A Délmagyarországi Hitelintézetet pedig gróf Ráday Gedeon (1829—1906) és Károlyi Sándor gróf, a nagymágocsi nábob — s több más mágnás — tőkéjéből teremtették meg. Ám ezek a bankok kérészéletűek — tiszavirág életűek — voltak: az 1873. évi tőzsdei válság hatására éppen úgy csődbe mentek, mint a Szegedi Hitel- és Zálogintézet (1868—1873), a Szegedi Általános Takarékpénztár (1870—1878), a Szegedi Kézművesbank (1872—78), valamint a Szegedi Leszámítoló és Takarékpénztár (1871—1873).

41 így aztán az árvíz utáni rekonstrukció idejére Gál Ferenc — kettős bankérdekeltségével — a város feltámadásának jelentős gazdasági személyiségévé nőtte ki magát. Árvízi idők Közben Gál kiveszi részét Szeged életének — nem egyszer viharos — köznapi életéből is. 1873-ban — amikor felutazik a bécsi világkiállításra — egy humoros eseményről mesél unokáinak. Útját Keméndy Nándornak, a hajdani Kossuth-testőrnek, a város rendőrkapitányának társaságában teszi meg. Gál kereskedői érdeklődéssel, Keméndy hivatalos minőségben — mint