Zolnay László: Egy szegedi polgár a 19. században. Id. Gál Ferenc (1824—1898) (Szeged Művelődéstörténetéből 1. Szeged, 1985)

kevesebb, mint harminchat — nem csak — betyár, de azokkal összejátszó csendbiztos, rendőrkapitány hűsölt a szegedi vár tömlöcében; legtöbbjét a vaskezű Keméndy Nándor szegedi alkapitány — egykor Kossuth testőrző tisztje, Jókai barátja — egy ízben Rózsa Sándor elfogója juttatta oda.)

31 De aránylag korán újra indul a tiszai hajózás, s 1854-re Szegedet is bekapcsolják a vasúti forgalomba. 1867-re megalakul a Szegedi Lloyd Társulat. Felépítik a Szegedi Lloyd gabonacsarnokát is, az;zal a céllal, hogy a délvidéki gabonakereskedelem fontos empóriumává emeljék a várost.

32 1 8 6 8-ban Riedinger augsburgi gyáros tőkéjének segítségével, 310 000 forintos alaptőkével létrehívják a Szegedi Légszeszvilágítási Részvénytársaságot; megépül a város közés háztartási világítását biztosító mű, a Szegedi Légszeszgyár.

33 1 8 68-ra két téglagyárat is alapítanak Szegeden. Az egyik — a Szegedi Géptéglagyár — az Angol—Magyar Bank tőkeérdekeltségének segítségével létesül. A másik — a Szegedi Téglagyár — helyi kistőkések, köztük Gál Ferenc alapítása. Gál egyébként a Lloyd Társulatnak megalapításától 1898-ban bekövetkezett haláláig tagja, részvényese és igazgatósági tagja a Szegedi Légszeszgyárnak. Igazgatósági tanácsadója — Directionsrat-ja — Bakay Nándor kenderfonógyárának, az 1860-as évek jeles „Gürten und Spinnfabrik"-jának.

34 Az 1860-as évek gyárvállalkozásai közül a két téglagyár, Gál Ferenc szervező munkája során utóbb „Szegedi Téglagyár Társulat" néven egyesült ; ennek az árvíz utáni újjáépítésben nagy szerepű vállalkozásnak főrészvényese s elnöke Gál maradt egészen 1898-ban bekövetkezett holtáig.

35 (A téglagyár vezérigazgatójává Gál Ferenc egyik vejét, id. Lugosi Dömét, leányának, Gál Paulának férjét tette meg; az 1851. dec. 3-án született Lugosi — korábbi nevén Sztaniszlavovich — Döme a Téglagyár Társulat vezérigazgatói tisztét 1913. nov. 2-ig, haláláig töltötte be.

36

) A Gál Ferenc által egyesített téglagyárak az 1870-es évektől fogva hatvan férfi és harminc női munkaerőt foglalkoztattak; az akkori termelés mennyiségét Reizner János műve évi hatmillió téglában adta meg.

37 Szegednek az 1860-as évekig egyetlen pénzintézete volt, az 1845-ben alapított Szeged-Csongrádi Takarékpénztár, Klauzál Gábor (1804—1866) alkotása. Gál Ferenc, mint részvényes 1870-től volt igazgatósági tagja ennek a pénzintézetnek. Ám az 1860-as évek végére —, amikorra Szegedet már erős gazdasági pezsgés és mind bátrabb vállalkozói kedv hatotta át — egyetlen bank már elégtelen volt a tőkés vállalkozók hiteligényeinek és tőke-elhelyezési gondjainak kielégítésére. „...ezért a kereskedelmi körök élénken hangoztatták egy újabb pénzintézet létesítésének szükségét. Már 1866-ban elkészült az új bank tervezete, s a következő évben — tehát 1867-ben — az 50 százalékkal be-