Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Vincze Gábor: Az igazoló bizottságtól az egyházi bíróságig. Református lelkészek üldözése a negyvenes-ötvenes évek Hódmezővásárhelyén
1958. novemberben 111 - Vásárhelyi Lajossal együtt - állásából fölfuggesztette. Ezt követően Munkácsy a lelkipásztori szolgálat végzésével ideiglenesen Seres Béla helyettes larjáni lelkészt bízta meg, míg Hermán Tibor tarjáni lelkipásztort felügyelő lelkészül rendelte ki. A lelkipásztor először szóban megfellebbezte az ítéletei, de a már hivatkozott november 29-i levelében közölte, hogy ezt visszavonja és bejelentette: „én e gyülekezetből szolgálati érdekből tovább óhajtok menni". 114 Hivatalosan 1959. március 31-én mondott le az állásáról és jelentette be távozását, amit a felettes hatóság tudomásul vett, illetve jóváhagyott, „cserébe" megszüntették ellene az egyházfegyelmi eljárást. Egyébként érdekes módon mégis teljesült az eredeti kívánsága: mivel Munkácsy György mégis elment Szentesről - bár nem Hódmezővásárhelyre, hanem Szegedre - „megkapta" az ő állását. Ez arra utal, hogy komoly „bünt" - ellentétben Vásárhelyivel - nem követhetett el, különben a pártállam „illetékesei" (az ÁEH, illetve a politikai rendőrség) nem engedték volna erre a helyre. Az utóda az Otemplomnál a korábbi susáni lelkész, Rapcsák Péter lett. Ami a Vásárhelyi Lajos utódaként „behelyezett" Kádár Ferencet illeti, ő 1957 folyamán az egyházközségek közös hitoktatója volt, de ősszel az ilyen jellegű megbízatása megszűnt. Eleinte nem lehetett tudni, hogy mi lesz vele, ugyanis, bár a városban szeretett volna maradni, mint állandó helyettesítő lelkész, de erre az egyházközségek részéről nem volt fogadókészség. 115 Emiatt először Kistelekre, majd Újszegedre helyezték segédlelkésznek." 6 113 Kecskés Balázs fegyelmi ügyének iratai ugyancsak „eltűntek" a debreceni egyházi levéltárból, csupán az iktatókönyvben van rá utalás augusztus 18-i dátum alatt. A bírósági végzés sincs meg egyelőre. Egy 1959. április 10-i, az egyházkerületi bíróságnak címzett levelében azt írta hogy 1958. november 27-én hozták meg ellene az ítéletet. A presbitériummal azonban már 23-án ismertették az egyházi bíróság végzését ! Lásd a november 25-i jegyzőkönyvet. 1,4 TtREL, I. 1. c fond, 550. doboz, 1837/1958. sz. 115 Pinkóczy 1957. október 9-én Munkácsynak írott bizalmas („Guszti bácsi"-ként aláírt!) magánlevelében közölte, hogy Kádár Ferenc hitoktatási működési területe megszűnt, emiatt állandó helyettesítő lelkész akar maradni, de sehol sem akarják fogadni. „Az ótemplom nem vállalja, az újtemplomban hallgatólagosan mellőzik, Újvárosban, Tabánban és Tarjánban nem szolgálhat bizonyos kollegiátlan tettei miatt, maradna a Csúcs, ahol még szolgálgat, mert Susan is mellőzni kívánja." - írta. Pinkóczy azt kérte, hogy mivel a harmadik gyermekét várja a lelkész, gondoskodjon valahogy róla. CsRESzEL, Csongrádi Református Egyházmegye iratai, 1956-1957, E.951-57. X. 17. Lelkészi törzslapján az olvasható, hogy 1958. február 6-ig ótemplomi helyettesítő lelkész volt ami nyilvánvalóan nem felel meg a valóságnak. Annak azonban itt nincsen nyoma, hogy Kisteleken bármeddig is szolgált volna (erre történő utalást csak Munkácsy György fentebb hivatkozott levelében találtam). Újszegeden 1958 februárja és júliusa között volt segédlelkész. TtREL I. 1. i fond, 15. doboz, Kádár Ferenc lelkészi törzslapja. (Munkácsy egy leveléből az derül ki, hogy 1957 végén még úgy nézett ki. Kádárt sikerül a Bihar egyházmegyei Told gyülekezetével megválaszttatni, de a ő valószínűleg családi okok miatt nem fogadta el ezt a lehetőséget. CsRESzEL. Csongrádi Református Egyházmegye iratai, 1956-1957?????)
