Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Szűcs Judit: „Nyitástól takarásig...” Csongrádi szőlők, gyümölcsösök – a téma feldolgozásának előmunkálataiból

SZŰCS JUDIT „Nyitástól takarásig ..." Csongrádi szőlők, gyümölcsösök - a téma feldolgozásának előmunkálataiból Csongrád határában az 1950-es évek végéig a borszőlő kilencven százaléka kadarka volt. Ez a kékszőlő a 16-18. században más szőlőfajtákkal együtt a Balkánról a Kárpát-medencébe kerülve ezen a vidéken is meghonosodott. A nevezett szőlőfajta egyre csökkenő területen, de még megtalálható. A szőlőbeli kis birtokokon a szőlősorok között egy-egy gyümölcsfa is hozta, hozza termését, illetve kisebb darab veteményföldet is hagytak. A 20. század első felében a helyi lakosság hetven százaléka foglalkozott szőlő és gyümölcstermesztéssel. Ezek az adatok is indokolják, hogy több, a 20. század második felében, a 21. század fordulóján készült feldolgozás

1 után még érdemes foglalkozni ezzel a témával. Az alábbiakban néhány vázlatos családtörténetet, példát mutatok be arra, hogy egy-egy családban a családtagok életük melyik szakaszában milyen módon kötődnek a gazdálkodásnak ehhez az ágához. Busa József (sz. 1914), adatközlőm szülei apai és anyai ágon is kisparasztok voltak. A „Busa féle föld", vagyis az apai ágon a nagyszülők szántóföldje 4-5 hold a Kilencesben (Kilences a Tisza szabályozása után müvelés alá vont réti föld) és fél hold szőlő az Orbán úton, közel az Orbán kereszthez. Az anyai nagyszülők szántóföldje, 4 hold a Nagyrétben (szintén a vízszabályozás után müveit terület), szőlő a bokrosi úton, korábbi elnevezéssel a kecskeméti úton volt. A nagyszülők, szülők sokat dolgoztak a szőlőben, de fiúkat taníttatták. Gyermek és ifjú korában nem vett részt a szőlőművelésben. Nyáron kivitték szétnézni a szőlőbirlokra, ősszel szüretkor ő is szedte a szőlőt. Busáék József nevű fia 1932-ben érettségizett. Molnár lett a Keresztény Gőzmalomban, majd Bozó Sándor, a malom főkönyvelője, későbbi igazgatója biztatására ebben a szakmában továbbtanult, molnármester lett. Ezt a végzettséget 1937-ben Budapesten nagynénjénél lakva, a fel1 Erdélyi 2000: 151-157. Egy polgári gazdaság adattári források alapján történő feldolgozása. Szintén Erdélyi 2003: 37-52. A szőlőmüvelés és borászai szakszókincse 5 adatközlővel az 1980-as évek közepén készült feldolgozás. Nagy 2000: 36-50. Csongrád gazdálkodása részeként a szőlőművelés, zöldség-, gyümölcstermesztés leírása történeti bevezetővel szóbeli gyűjtés alapján. Sebestyén 1982: 249-293. Rövid történeti bevezetővel a 20. századi szőlőművelés és szüret részletes leírása, fotókkal dokumentálása. Surányi 1989. 2002. Etnobiológusként foglalkozott a csongrádi szőlőbeli kiskertekkel és a kadarka szőlővel. Jelen sorok írójaként - Szűcs 2008 - az áriéri gazdálkodáshoz kötődve említ szőlőskertekéi.