Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Mészáros Tamás: Vásárhelyi gazdák szegedi népbíróság előtt

azonban - ifj. Csáki Dániel kérelme szerint -, a Földbérlö Bizottság igény­be vette, mindössze 25 holdat hagytak meg a Csákiaknak ebből, de azt is Csáki Pál nevére. Azt lehet mondani, hogy valóságos „számkavalkád" található az ifj. Csáki Dániel ügyét tárgyaló dossziéban. Egy olyan környezetben, ahol a törekvő gazdákat ellenségnek kiáltotta ki a kommunista hatalom, a közép­vagy „nagybirtok" egyenlővé vált egy súlyos büntetés lehetőségével. Talán ezért igyekezett a Népbíróság az „izgató" Csákira nagyobb vagyont bizonyí­tani. Tudhatta ezt a vádlott is, így érthető azon igyekezete, hogy tisztázhassa valós vagyoni viszonyait. Azonban erre a Népbíróság nem adott neki lehe­tőséget, nem hívta be tanúnak az édesapái, a testvéreket és a földeket a Csá­kiaknak bérbeadó személyeket, „mert az ügyet jelen állapotában is elbírál­hatónak találja ". Végül a szegedi Népbíróság ifj. Csáki Dánielt 1948. december 22-én, „izgatás bűntettében" bűnösnek találta, két év börtönbüntetésre, ötévi hiva­talvesztésre és ugyanilyen időtartamúan politikai jogainak felfüggesztésére, valamint vagyona háromnegyed részének elkobzására ítélte. Az elítélt semmisségi panasszal fordult a Népbíróságok Országos Taná­csához, amely tekintetbe véve „a vádlott alacsonyabb műveltségét" (!), enyhítette a szegedi ítéletet: egy év hat hónap börtönbüntetésre, tíz év hiva­talvesztésre, politikai jogainak tízévi felfüggesztésére, valamint mezőgazda­sági ingatlana felének elkobzására ítélték mellékbüntetésként. Az enyhítés indoklása különösen érdekes, ha ifj. Csáki Dániel elvégzett hat elemije mellett arra gondolunk, hogy a tárgyalás évének tavaszán puccsal hatalomra került hódmezővásárhelyi kommunista polgármesternek, Oláh Mihálynak sem volt meg a nyolc osztálya. A 61 esztendős Deák János gazdálkodót ugyancsak sújtotta az „újvilág új rendje". A háború végén 150 kataszteri hold földje volt, de ennek a 100 hold feletti résztől - a földreform-rendelet értelmében - meg kellett válnia, valószínűleg azért, mert őt - önkényesen - „úri birtokosnak" tekintették. A megmaradt birtokából 56 hold szántó, 44 hold pedig legelő volt. A 9000/1948-as rendelet alapján 10 kat. hold szántóföldjét elöhaszonbérletbe vették, majd az 10000/1948-as rendelet alapján kötelezték, hogy a 25 hold szántóföldje esetében hosszabbítsa meg a három évre kötött bérleti szerző­dését addigi harmadosával, Simon Alberttel. Deák ellen Kurucsai József „újgazda" lett feljelentést az ÁVH hódme­zővásárhelyi kirendeltségén. 2 Azt állította, hogy az idős gazda 1948. de­cember 13-án kiment a tanyájára, - amit korábban a hozzátartozó földdel együtt kiutaltak Kurucsai és Simon Albert családja részére -, és a következő : CSML, népbírósági iratok, XX. V. 8., NB. 31/1949. Deák János periratai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom