Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Mészáros Tamás: Vásárhelyi gazdák szegedi népbíróság előtt
azonban - ifj. Csáki Dániel kérelme szerint -, a Földbérlö Bizottság igénybe vette, mindössze 25 holdat hagytak meg a Csákiaknak ebből, de azt is Csáki Pál nevére. Azt lehet mondani, hogy valóságos „számkavalkád" található az ifj. Csáki Dániel ügyét tárgyaló dossziéban. Egy olyan környezetben, ahol a törekvő gazdákat ellenségnek kiáltotta ki a kommunista hatalom, a középvagy „nagybirtok" egyenlővé vált egy súlyos büntetés lehetőségével. Talán ezért igyekezett a Népbíróság az „izgató" Csákira nagyobb vagyont bizonyítani. Tudhatta ezt a vádlott is, így érthető azon igyekezete, hogy tisztázhassa valós vagyoni viszonyait. Azonban erre a Népbíróság nem adott neki lehetőséget, nem hívta be tanúnak az édesapái, a testvéreket és a földeket a Csákiaknak bérbeadó személyeket, „mert az ügyet jelen állapotában is elbírálhatónak találja ". Végül a szegedi Népbíróság ifj. Csáki Dánielt 1948. december 22-én, „izgatás bűntettében" bűnösnek találta, két év börtönbüntetésre, ötévi hivatalvesztésre és ugyanilyen időtartamúan politikai jogainak felfüggesztésére, valamint vagyona háromnegyed részének elkobzására ítélte. Az elítélt semmisségi panasszal fordult a Népbíróságok Országos Tanácsához, amely tekintetbe véve „a vádlott alacsonyabb műveltségét" (!), enyhítette a szegedi ítéletet: egy év hat hónap börtönbüntetésre, tíz év hivatalvesztésre, politikai jogainak tízévi felfüggesztésére, valamint mezőgazdasági ingatlana felének elkobzására ítélték mellékbüntetésként. Az enyhítés indoklása különösen érdekes, ha ifj. Csáki Dániel elvégzett hat elemije mellett arra gondolunk, hogy a tárgyalás évének tavaszán puccsal hatalomra került hódmezővásárhelyi kommunista polgármesternek, Oláh Mihálynak sem volt meg a nyolc osztálya. A 61 esztendős Deák János gazdálkodót ugyancsak sújtotta az „újvilág új rendje". A háború végén 150 kataszteri hold földje volt, de ennek a 100 hold feletti résztől - a földreform-rendelet értelmében - meg kellett válnia, valószínűleg azért, mert őt - önkényesen - „úri birtokosnak" tekintették. A megmaradt birtokából 56 hold szántó, 44 hold pedig legelő volt. A 9000/1948-as rendelet alapján 10 kat. hold szántóföldjét elöhaszonbérletbe vették, majd az 10000/1948-as rendelet alapján kötelezték, hogy a 25 hold szántóföldje esetében hosszabbítsa meg a három évre kötött bérleti szerződését addigi harmadosával, Simon Alberttel. Deák ellen Kurucsai József „újgazda" lett feljelentést az ÁVH hódmezővásárhelyi kirendeltségén. 2 Azt állította, hogy az idős gazda 1948. december 13-án kiment a tanyájára, - amit korábban a hozzátartozó földdel együtt kiutaltak Kurucsai és Simon Albert családja részére -, és a következő : CSML, népbírósági iratok, XX. V. 8., NB. 31/1949. Deák János periratai.