Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Mészáros Tamás: Vásárhelyi gazdák szegedi népbíróság előtt

kijelentést tette: „Hallották e, hogy Budapestről már mind elmenekültek a zsidók, mert érzik, hogy ez a rendszer hamarosan megváltozik". Feljelentésében még állította, hogy az öreg gazda a tavasz óta „a tanyájára kijőve több alkalommal mondotta, hogy belebaszta magukat az Isten ide az én birtokomba, ez a valódi demokrácia, ezt hozta a demokrácia, hogy itt hitangolják azt a földet, amit én szereztem, és semmit sem fizetnek érte. " Kurucsai feljelentését követően az ÁVH kihallgatta Simon Albertet, valamint annak feleségét és lányát is. Ugyancsak kihallgatták Lázár Józsefet is, aki a Deák-féle tanya közelében lakott, és szintén jelen volt a december 13-i esetnél. Vallomásaik hasonlóak a Kurucsai feljelenlésében foglaltalottakhoz. Az ÁVH hódmezővásárhelyi kirendeltségén 1948. december 30-án írt jelentés szerint Deák „a felszabadulástól kezdve tagja az FKgP-nek, gyűlésekre sűrűn, rendszeresen eljár, pártéletet él. Demokrácia-ellenes és jobboldali beállítottsága általa megtett kijelentéseiből is kitűnik. [...] Rk. vallású, a belvárosi kath. templomot rendszeresen látogatja vasárnaponként. Felekezeti életet él, vallását gyakorolja, ugyanúgy, mint felesége. [...] Kisemberekkel egyáltalán nem barátkozik, gőgös, beképzelt, mint vagyonos gazda csak hasonló egyénekkel barátkozik. " Deák Jánosnak 1949. március 3-án „izgatás bűntette" vádjával kellett a szegedi Népbíróság elé állnia. Az idős gazda a zsidók állítólagos menekülésével kapcsolatos kijelentésére így emlékezett: „Én az előző napokban a vonaton, a sötétben hallottam az utasoktól, hogy Budapesten a zsidók mindent eladnak, mivel a kereskedelmet államosítják. [...] megtoldottam azzal, hogy egészen biztos, hogy a zsidók el akarnak menekülni innen. " Deák a feljelentését a következőkkel okolta: „ Kurucsai József bosszúból jelentett fel engem, mivel midőn J945-ben a rendelkezések értelmében egy kocsit kellett neki kiadjak, ő saroglyát is követelt hozzá, holott ahhoz a kocsihoz nem járt, mivel azon a kocsin sosem volt saroglya. [...] végül is kiadtam neki a saroglyát, de azóta is haragszik rám. " Ezt követően a Népbíróság tanácsának elnöke, dr. Kovács László Deák elé helyezte a Hódmezővásárhelyen tett, fentiektől eltérő, Kurucsai feljelentését igazoló vallomását. Erre az idős gazda kijelenttette, hogy a rendőrségen egy üres lapot írattak vele alá. Talán az ügy esetleges antiszemita beállításának elkerülése érdekében a következő megjegyzést tette Deák: „Meg kell jegyezzem, hogy a zsidó üldözések során sok hódmezővásárhelyi zsidó ingóságát mentettem meg a tanyámon, amit visszatértük után visszaadtam a tulajdonosaiknak. " A népbírákat nem foglalkoztatta az, hogy Kurucsai esetleg bosszúból jelentette fel Deákot, de arra sem voltak kíváncsiak, hogy hogyan írathatott alá egy kitöltetlen vallomást a vádlottal Arató József ÁVH rendőrhadnagy. A tárgyalásra beidézett Simon Alberlné az üggyel kapcsolatosan következőket idézte fel: „1948-ban Kurucsai József fal vádlottól a jelenlétünk-