Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Mészáros Patrícia – Paluch Tibor – Sóskuti Kornél – Sz. Wilhelm Gábor: Régészeti kutatások Felgyő határában

MÉSZÁROS PATRÍCIA - PALUCH TIBOR SÓSKÚTI KORNÉL - SZ. WILHELM GÁBOR Régészeti kutatások Felgyő határában Hosszas előkészítő tárgyalások után a Móra Ferenc Múzeum Csongrád Megyei Önkormányzat Múzeuma és a MOTA-ENGIL Magyarország ZRt 2006. március 21-én megkötötte a Felgyő, Kettőshalmi dülő régészeti lelőhely területén építendő hulladéklerakó megelőző feltárására vonatkozó szerződést. A Felgyő 77. számú régészeti lelőhely Felgyő község külterületén, a gátéri összekötő úttól ENy-ra, a Forgó I,- és az elbontott Forgó S.-tanya vonalában helyezkedik el egy közel 30 ha kiterjedésű dombháton, ahol két magasabb kiemelkedés (87 illetve 87,7 m magasak) található. A lelőhelyen történt többszöri terepbejárás

1 ellenére a felszínen viszonylag kevés őskori, szarmata, avar és Árpád-kori kerámiatöredék került elő. A természetföldrajzi viszonyok azonban azt engedték sejtetni, hogy valószínűleg egy nagy intenzitású régészeti lelőhely feltárása várható, amelyet a mezőgazdasági művelés kevésbé bolygatott. Eredetileg a feltárásra kijelölt terület nagysága 120.000 m" volt, amely azonban az építési tervek módosulása miatt 103.000 m

2-re csökkent. A feltárás befejezésének határideje a szerződés értelmében 2006. december 15-e volt. Ennek tudatában vágtunk neki az ásatásnak 2006. május 2-án. A lelőhely nagysága miatt két régészcsapat végezte a feltáró munkálatokat a területen. Átlagosan napi 75-80 ember dolgozott az ásatáson, de a nyári csúcsidőszakban ez a szám elérte a 120 főt is. A feltárt régészeti objektumok száma összesen 4353. A lelőhely az építkezés területén teljesen feltárt, de mind a négy égtáj irányában folytatódik. A feltárás igazolta a terepbejárási eredményeket. Őskori telepjelenségeknek csak kis mértékben bukkantunk nyomára. Egy-két bronzkorinak tartható gödör tartozik ebbe a sorba. Az előkerült seprűdíszes oldaltöredékek arra utalnak, hogy a terület legkorábbi megtelepedése a kora bronzkorhoz köthető. A későbbi korok objektumaiból is kerültek elő őskori kerámiatöredékek. Ez arra enged következtetni, hogy a terület valószínűleg az őskorban is, a megtalált régészeti jelenségek által nagyobb intenzitásban lakott lehetett. A későbbi időszakok rendkívül intenzív jelenléte a lelőhelyen azonban megsemmisíthette ezeket az emlékeket. 1 Ezekre három alkalommal került sor: 1998, 2001 és 2006.