Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Mészáros Patrícia – Paluch Tibor – Sóskuti Kornél – Sz. Wilhelm Gábor: Régészeti kutatások Felgyő határában

A feltárt lelőhely jelentős részén egy szarmata kori település nyomai kerültek napvilágra. A korszak objektumai a terület középső és K-i részén húzódó kiemelkedő homokdomb vonalát követve találhatóak. Az objektumok elhelyezkedésének intenzitása váltakozó, vannak sürü, illetve nagyon ritkás fedettségü területek is. A településen, ha kisebb-nagyobb tagolásokkal is, de egyenletes rendben helyezkednek el az objektumok, ami már az előzetes felmérés után is egy folyamatos megtelepedésre utalhat. A szarmata kori lelőhelynek a D-i és a Ny-i oldalon megtaláltuk a szélét, a többi irányban a település folytatódik. A területen az eddig feltárt szarmata lelőhelyeken megszokott objektumtípusok kerültek elő. Legnagyobb számban különféle gödröket tártunk fel. Nagy részük változatos méretű méhkas alakú tárolóverem volt, de szép számban kerültek napvilágra hengeres és szabálytalan alakú gödrök is. A lelőhelyen közel két tucat kemencét találtunk, melyek sütőfelületének többsége sűrűn ki volt tapasztva kerámiatöredékekkel. A füstölők állandó hozzátartozói a szarmata telepeknek. Felgyőn is több füstölő műhelyt tártunk fel és dokumentáltunk. Figyelemre méltó, hogy igen tág mérethatárok között mozognak a kürtők, és többfajta munkagödör is előkerült. A területen húzódó homokhátság középső részén, egy tömbben tucatnyi nagy méretű szarmata kori kút került elő az avar kori kutak mellett, de kútszerkezetre utaló nyomot egyikben sem észleltünk. A bontásukat a homokos talajszerkezetre való tekintettel többnyire csak a talajvíz szintjéig tudtuk kivitelezni. Az egész területre jellemző volt a különféle típusú és méretű árkok, árokrendszerek nagy száma, de ezek többsége szuperpozícióban állt a szarmata kori objektumokkal. A leletanyag alapján első ránézésre jóval kevesebb tűnik szarmata korinak, mint avarnak vagy az újkorra keltezhetőnek. A településen előkerült legérdekesebb jelenség egy téglalap alapú egyenetlen padlószint volt, ami valószínűleg egy felszíni, vagy csak éppen földbe mélyített épület tapasztott alja lehetett, hasonlóan a Bordányban feltárt házhoz (VÖRÖS 1994), de a felgyői környékén nem került elő cölöplyuk. A lelőhelyről előkerült leletanyagot a szarmata településeken tapasztaltaknak megfelelően döntően kerámia alkotja. A korszakból származó legkorábbi leletanyag a terület K-i és középső felében került elő. Jellegzetes edényformái a szegvár-oromdűlői lelőhellyel rokonítják (ISTVANOVITSLÖRINCZY-PINTYE 2005), mely alapján a település alapítását a 2. század első felére tehetjük. Az anyag döntő része már ennél valószínűleg fiatalabb, melyet a jelentős számú római export kerámia, a terra sigillaták, a különféle szürke és téglaszínű pecsételt edény és nagy számú amphora töredéke datál. A település legfiatalabb periódusa a dombhál D-i részén húzódik, viszonylag egységes tömbben. Az itt található több tucatnyi objektumból igen kevés római árú került elő, a formák viszont erős római utánérzést tükröznek. A