Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Szűcs Judit: „Rafia meg éles kés...” Oltás és szemzés Csongrádon

nevű szomszéd mondta, „Jó szem, jó kés meg egy kis ügyesség" kell a sikeres oltáshoz és szemzéshez. A szomszéd „ültetett, szemzett, csinálta magának. Néztem, megmutatta, nekünk is legyen. Abba az öreg szőlőbe alig volt fa. Hogy legyen, csináltam. Aztán lett." Volt egy almafa, annak egy-egy ágába tett vajalmát, nyári piszlidert és jonatánt. Vagyis az az egy fa háromféle termést hozott. Később „a téesz ezt is kirántotta (ti. kiszántotta a gyümölcsfákat), de gyerekkoromban élveztem." Vagyis fogyasztotta a maga nemesítette fa termését. Géplakatosnak tanult, vidéken dolgozott, oktató lett. Idősödve, visszakerülve Csongrádra vett magának szőlőt. Nyugdíjas korára a 300 négyszögöl földön körülbelül harminc őszibarackfája lett. Az eldobott magról kelt vadalanyokat maga szemezte. (A kikelt suhát, vadoncot nem ültette át. Tapasztalata szerint az így szemzett fa vált jó termővé.) Idézem: „Valahol láttam (ti. őszibarackfát érő gyümölccsel) megkóstoltam, vittem ágat, beszemeztem, megfogta, szedtem, vittem a piacra." Ha a barackmagból kelt vadalanyt beszemezte nemes fajtával, 10-15 évig élt és termett. Ezek a szőlőben 2006ra már évekkel ezelőtt kipusztultak, új fákat nem állított be. Illés János az utóbbi években már csak a Tömörkény utca 16 szám alatti házuk kertjében foglalkozik néhány gyümölcsfával (14. és 15. kép). László Lajos (sz. 1920) testvérével, László Kókai Istvánnal (sz. 1930.) apjuk alsóréti tanyáján nőttek föl. (Az apának néhány hold föld tulajdona volt. Az idősebb testvér téeszben dolgozott.) László Lajos közelben lakó nagybátyjától tanulta az oltást és szemzést. Eredményesen tudta végezni ő maga is. Tömörkény utca 4-es számú házának kertjében is fényképeztem. A két meggyfa és a fiatal őszibarack fácska magról kelt, és mivel így is jóízű termést hoz, nem oltották be (16. és 17. kép). Ezek a fák azt a tapasztalatot látszanak cáfolni, hogy dió és szilva kivételével minden fát be kell oltani vagy szemezni, ha nemesített gyümölcsöt akarunk szüretelni. A kert gondozottsága és a testvérének oltott körtefa is bizonyítja, hogy nem kényelmességből vagy hozzá nem értésből nincsenek ezek a fák beoltva vagy szemezve. (Oltott vagy szemzett fát jó szögből a késő őszi napsütésben már nem tudtam fotózni. Idei sikertelen oltás nyoma: 18-19. képek.) Szóhasználata, hogy a szemzéshez, oltáshoz használt ágat az erdőből hozza, évszázadokkal ezelőtti szokásra utal. A jelenben a közeli szőlőben kinézett gyümölcsfát jelenti. Az erdő már mások szőlőbirtokának fedőneve. A valamikori erdő is gyakran másé, az uraságé volt. László Kókai István gyermekkorában apja alsóréti tanyájából az un. Labodárba szeretett járni. (A Labodár tiszai árteret, erdőt és gondozott kerteket is jelentett.) Felnőtt korában messzi fizikai segédmunkára járva, először itt volt kis földje, gyümölcsöse, veteményese. Bátyja itt oltott tőbe egy