Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)
NÉPRAJZTUDOMÁNY - Klamár Zoltán: Jelek a térben. A Magyarkanizsán élő etnikumok térkijelölő gyakorlata a 18-20. században
329 szerb és 266 zsidó. Vallás szerint 16277 katolikus, 22 görögkatolikus, 53 református, 20 ágostai, 378 görögkeleti, 1 unitárius és 266 izraelita. 12 Az 198l-es népszámlálás adatsoraiban még kimutatták a nemzetiségeket, de a felekezeti hovatartozást már nem: 11687 lakosa volt a városnak, ebből 10410 magyar, 38 montenegrói, 75 horvát, 2 macedón, 2 muzulmán, 3 szlovén, 725 szerb, 11 albán, 40 cigány és 5 román. A vallási összetételre csak következtetni tudunk: a magyarok zöme katolikus, bár elenyésző számban vannak baptisták, szombatisták és Jehova tanúi is. A szlovének, horvátok és a cigányok katolikusok, a szerbek, montenegróiak és románok görögkeleti vallásúak. Az albánok és a muzulmánok muszlimok. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy az eltelt háromszáz év alatt a város etnikai és vallási térszerkezete változott ugyan, de arányait tekintve megőrizte a 18. század végére kialakult kondíciókat. A térkijelölés objektumainak szakralitása, etnikus és vallási kötődése Az egyháznak fontos tájszervező, tájépítő, illetve a tájba szentségi teret applikáló szerepe a barokk korban szakrális kisemlékek sorának létrejöttét eredményezte. 1 A 18. század első fele még a diadalmasan előretörő katolicizmus térhódításától áthatott hétköznapok szakralitását mutatja a város térségében. 14 Egyik legrégebbi szakrális kisemléke Magyarkanizsának a korábban már említett, Johann Kristóf Müller térképén Kalwarien Berg Kálvária hegynek nevezett dombon álló három homokkő kereszt. 15 A keresztek szárvégei lekerekítettek, a középen állón még ma is megvan az öntöttvasból készült korpusz. A várostól messze, a tájból kb. 10 méter magasan kiemelkedő dombon az egykori Szabadkai út mentén fogadta a látvány a településre érkezőt. A fokozatosan terjeszkedő, egyre távolabbra nyúló házsorok a 20. század elejére értek ki a domblábhoz. Az út másik felén már korábban, a 19. század második felében, az 1859-ben nyitott temető 16 , majd a 20. század elején, a temető mögött épült újabb házsorok fogták keretbe a Kálvária dombot. A város katolikus magyarsága a dombhoz vezető út két szélére és a dombot kerülő körút mellé stációkat építtetett az első világháború előtt. A 12 Magyar Statisztikai Közlemények. Új Sorozat. 56. kötet A Magyar Szent Korona Országainak 1910. Évi Népszámlálása. Budapest, 1912. 13 Lásd Bartha Elek, 1990.; Liszka József, 2000,; Silling István, 1994., 2001.; Tüskés Gábor, 1977. 14 V.o.: Bartha Elek, 1990. 220. 15 Lásd még Klamár Zoltán, 1996., 2000. 16 Papp György, 1982. 102.
