Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Klamár Zoltán: Jelek a térben. A Magyarkanizsán élő etnikumok térkijelölő gyakorlata a 18-20. században

között azt eredményezte, hogy a 17-18. század fordulójára a vidék teljesen elveszítette magyar lakosságát.

5 A vidék polgárosítása az uralkodó Mária Terézia által összehívott 1741. évi országgyűlésen mondatott ki.

6 A megyei joghatóság a terület bekebelezésére többször is kísérletet tett, de a Haditanács vonakodott teljesíteni a megye által kikényszerített uralkodói intézkedést, és 1743-ban Ókanizsát és Martonost még tisztán határőr településnek tartották, melyek - a tanács szerint - nem voltak megyei joghatóság alá vonhatók. A polgárosítást megelőzőleg, a szerb határőrök választhattak, hogy helyben maradnak-e és viselik a közterheket vagy az új dunai és szávai határőrvidékre költöznek. A maradók 1745. november l-jétől viselték a közterheket.

7 A magyar lakosság visszaszivárgása a 18. század első évtizedeiben megkezdődött, 1745-től tömegessé vált,

8 de szervezett telepítésre csak 1751 után, a kiváltságos kamarai területbe tartozó és szabadalomlevéllel ellátott, mezővárosi jogállást nyert

9 - egykori határőr sánc Ókanizsa - településre történt, amely elkezdte használni a Magyar-Kanizsa nevet. 1755-ben a magyarok aránya háromszorosan meghaladta a szerbekét, majd egy évtizeddel később már 80%-ra emelkedett a magyar lakosság túlsúlya. 1765-ben Magyar-Kanizsán 180 határőr házat írtak össze.

10 Közel száz év elmúltával a 19. század eleji, vármegyei leírás településeket bemutató részében a következők olvashatók: „O vagy magyar Kanizsa, jól épült vegyes magyar rácz ni. v. a Tisza jobb partján, Szegedtől délre 3 V2 mérföldnyire. Számlál 9137, u.m. 7724 magyar kath., 1297 ó hitű, 4 evang., 112 sidó lak. Kath. Paroch. Temploma. Synagóga, Városháza. A helységtől '/2 órányira van a Tisza révje, mellyen Torontálba járnak át. Határja mellyet a telecskai dombok hasítanak keresztül - szállásokra van felosztva. Földje fekete, s szép búzát, kukoriczát, sok kölest és dohányt terem. Marhatartása virágzó. A Tisza mentében, és a Körös ér körül sok posvány ai vannak.

1,11 Az 1910-es népszámlálás adatai szerint Magyarkanizsának a tanyákon élőkkel együtt 16655 lakosa volt. (A városlakók száma valójában 11783 lélek hiszen a tanyákon 4872-éltek.) Ebből 28 német, 2 szlovák, 1 horvát, 5 Koroknay Ákos, 1995. 237. 6 Dudás Endre, 1868. 6. 7 Koroknay Ákos, 1995. 313. 8 Dudás Endre, 18668. 13. 9 A mezővárosi kiváltságokat Mária Terézia adományozta 1751. október 5-én. Az eredeti okirat a Zentai Levéltárban található: ZTL F.001.5. 10 Koroknay Ákos, 1995. 314. "Fényes Elek, 1837.11. 54.