Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Fodor Ferenc: Baromfitartás Kiskunmajsa környékén

Halász Mátyás a jászszenlászlói baromfitenyésztés jelentősségéről a következőket írta: „Halas városa fokozatosan a csirkenevelés, s a pulykanevelés központja lesz. Félegyháza a libanevelésé. Jászszentlászló nagyban hozzájárult mindkét város hírnevének megalapozásához, hiszen rengeteg baromfit neveltek községünk lakói. ...A tyúkfélék sokasága közvetlen a tanya közelében szedegetett néhány száz méteren belül. Mindenfelé tojtak, mert szálastakarmány volt bőven, ahol elbújhattak. Sokszor egy-egy vadon keltő kotlós 15-20 csirkével jelent meg. Kacsát nem minden gazda tartott, mert annak élettere a víz.... A szegényebb néposztály kedvenc állata. ...Nyáron korpás, darás, aprított répalevélen felnőtt, gyorsan fejlődött. A mi háztartásunkban felneveltünk 200-300 kacsát. Ezeket nagyrész ősszel hizlalásra adtuk el. A fehér pekingi kacsafajtát tartották. A libatartás jelentősége sokkal nagyobb volt, mint a kacsáé. Szinte minden gazdálkodónál megtalálható volt. ...Az ősszel lehizlalt libáért jó pénzt fizettek a kereskedők, a magyar libamáj mindig keresett árú volt. A pulyka és a gyöngytyúk tenyésztése nem volt minden gazdaságban. Néhol viszont sokat tartottak belőlük. Szikes mezőségeken, ahol rengeteg a szöcskeféle, nagyobb számban tartották. ...Éjjelre a gyöngytyúkok felmentek az udvar legmagasabb fájára és ott pihentek. Az alsóbb, vastagabb ágakon a pulykák foglaltak helyet.

14 Napjaink baromfitenyésztése ezeken a hagyományokon alapul. A technológiai változások és az értékesítési feltételek azonban teljesen megváltoztatták a baromfitartás körülményeit. A több ezres, sok helyen több tízezres állományok tartása modernebb technológiai feltételeket igényel. Kiskunfélegyháza, Jászszentlászló, Móricgát, Szánk, Kiskunmajsa, Csólyospálos tanyavilágában az 1990-es évek elején kezdtek föltűnni azok a fóliasátrak, melyekben nem primőr zöldségféléket hajtattak, hanem baromfik ezreit nevelték. A rendszerváltás után a termelőszövetkezetekből, állami gazdaságokból elbocsátott munkások visszatértek a már majdnem elfelejtett, düledező tanyáikra. Kapóra jött a szinte korátlan értékesítési lehetőség. Az integrátorok által szervezett tenyésztés korlátlan lehetőséggel kecsegtetett. Akinek volt néhány hold fölterülete, hitelt vett fel, fóliasátrakat épített és máris kezdhette a munkát. A vállalkozók liba-, vagy kacsa neveléssel foglalkoztak. A kislibákat, kiskacsákat pár napos korukban a keltető állomásokról, az integrátorok szervezésén keresztül kapják. A fóliasátorban ez első napokban 3236 °C fokos meleget kell tartani. Állandó hőmérséklet szükséges, melyet csak gáz-, vagy gázolaj fűtési rendszerű kazánok segítségével tudnak biztosítani. Egyes gazdaságokban erre a célra épített istállókban nevelik a jószágokat. 14 Halász Mátyás 1993. 190.