Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Fodor Ferenc: Baromfitartás Kiskunmajsa környékén

tartozik az oda hajtott marhát télen és tavaszon gondozni. A napszámolást télen Szent György napig tartozik csinálni, 1.50 pengő napjára és kosztért. Épületek karbantartása kötelező. Kert gondozása, a benne termett termény minden feles. A gulyásság tart Szent György naptól Dömötörig, a bér a következő: 3 mm búza, 4 mm rozs, 8 kg só, 8 kg kása, 8 kg szalonna, Vi k.h. negyedes kukoricaföld, 200 • öl krumpliföld, 1 darab tehén tartása nyárra, 2 darab disznótartás pányván. A Dömötör utáni gulyásság után jár 1 mm kukorica"

12 A baromfiakat külön ólban tartották. A tyúkok szállása legtöbb helyen az istálló padlásán volt, ahova a fal mellett futó, deszkából szegeit létrán jártak föl. Sok helyen a tyúkok, a pulykákkal együtt, az udvarban lévő eperfákon töltötték az éjszakát. Csólyospáloson az volt a legügyesebb asszony, akinek a legkorábban ült el a tyúkja. A kotlóst már februárban elültették. Kiskosárba szénát tettek, a fészket a kamrába, sok helyen a szobába, az ágy alá tették. Egy tyúk alá 2022 tojást tettek. A kivált tojásokat a disznókkal etették meg. A kotlókat minden reggel leeresztették, a tojásokat megkavarták s meleg ruhával takarták be. Ha a kotló nem vállalta a csirkéket - vágta őket - bevarrták a szemeit. Az ügyesebb gazdaasszonyok kiherélték a kakast, mert a kappan jobban elvezeti az aprójószágot. A kiscsirkéket óvták az idegen pillantásától, ha mégis megnézte, „Köpködd mög üket, mer eviszöd a szöröncsét" - mondták. Kikirics virágot (Caltha palustris) sem volt szabad a házba vinni, ha már kikeltek a csirkék. Legnehezebb a kispulykát volt fölnevelni. Míg el nem hányta a mérgét könnyen elpusztult. A kislibáknak és kiskacsáknak herelevelet aprítottak a vizes dara közé, nagykéssel. Ez a gyerekek feladata volt. A tyúkok, gyöngyösök, pulykák kora tavasztól késő őszig a ház körüli eperfákon éjszakáztak. A fa törzséhez tyúklétrát támasztottak. A tojatókat fűzfavesszőből kötötték és a tyúkólban tartották. A fészekbe palozsnát hagytak, hogy a tyúkok el ne szokjanak a fészekről. Ha mégis elült valahol a kotló, egy idő után elővezette orozva kelt csirkéit. Az így kikelt csirkékre nem kellett külön gondot fordítani, tettek nekik ennivalót, vadak és elevenek voltak. A libákat és a pulykákat aratás után a tarlón legeltették, ahol fölszedték az elhullott kalászokat. A pulykákat Katalinra (november 25.) krumplis darával fölhizlalták. A kereskedők házhoz mentek fölvásárolni, de vitték a majsai és a szegedi piacra is. A libákat évente háromszor koppasztották. A tollat nem adták el, gyűjtötték stafírungra. Télire a két Boldogasszony közi tojásokat tették el. 12 A baromfikertésszel kötött megállapodást Baki István (1923) őrizte meg.